Városi reáliskola, Esztergom, 1890

14 Különösnek tiinik elő nekünk Ehrmann „Áttekin­tés a geográfiái munkák felett" czimű művében olvasva, hogy Németországban igen keveset tettek e tudományág érdekében ; mindazáltal nem szabad félre magyaráznunk a dolgot, mert ők ezen tudományág előmozdítása érdekében sokoldalúlag gondoskodtak. — így pl. G a t t e r e r, kinek érdemeit még figyelembe sem vették, a politikai dol­gok mellett tisztán geographiaiakkal is foglalkozott, sőt tanitványainak érdekfeszitő előadásokat tartott belőle s mellé még oly térképeket mutatott fel, melynek párját a könyvpiaczon sohasem látták. Igen előnyösen működtek ily irányban L u 1 o f és Bergmann, különösen azért, mert szemléltetés alkalmá­val nemzeti nyelvüket használták, nem a holt nyelvet. Az első már 1740-ben egész buzgalommal neki adta magát a földnek mathematicai és phisikai szempontból való megfigyelésére s nemsokára 2 vaskos kötetből álló művet adott ki; a második, az upsalai kosinograficus társulat fel­szólítására, a földnek phisicai leírását tűzte ki czélul, mely­hez segítségül a francziák által feltalált s az egész tudós világ által bámult fokmérést alkalmazta. Ezen s más figye­lemmel kezelt eszközök segélyével képes volt geographiai phisicát kiadni, mely az első volt e nemben. Ez Röhls fordításaiban Németországban is megrhono­o o sült, hol különben Kant általános természettant, 1755-ben pedig az égnek theoriáját (névtelenül) is kiadta. Úgy ezen mű, mint a többször emiitett Ruik és Vollmer által 2 külön kiadásban megjelent (1802) phisicai földrajz, széles elterjedésnek örvendett. Nem sokkal előbb az ő hatalmas ellenfele „Eszmék az emberiség történetének philosophiájához" czimű művével lépett fel, mely bár a philosophia terén Kanttal nem mérkőz­hetett; mégis a Biiffontól előkészített, Euler s másoktól a természettudományok részére hódított közönséget felvil­lanyozta. Meghajolunk eredményei előtt, de művének tudomá­nyos értéket nem tulajdoníthatunk, már csak azért sem, mert a kor által nyújtott alapeszméi igen sok kifogás alá esnek s így a nagy ckíssicus feladatának meg nem felel­hetett. Minthogy feltevéseit a legtöbbször csak ábrándos kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom