Városi reáliskola, Esztergom, 1889

tisztán fogta fel s épp igy a chemia, mint a gépek tana sém okoz neki nehézségeket, melyekből sejteni lehetne, hogy az életbe talán kevés ismeretet fog magával vinni. Látjuk tehát, mily kiválóak azon előnyök, melyeket az anyanyelv kellő és alapos tanulmányozása nyújt. Még egy igen szembeötlő következménye az anyanyelv alapos ismeretének a „jó, tiszta és világos irály" épp úgy, a mint a pongyola szakgatott helytelen gondolatfűzés az ellenkezőnek jele. Ezen következtetések bizonyitásra nem szorulnak. Nem szándékom itt e kérdést felvetni, hogy a hivatalnoknak vagy paedagogusnak, — de igenis azt, vájjon az erdésznek, gazdásznak, a magasabb rendű iparosnak vagy kereskedőnek nem elkerülhetlen-e a gyakorlottabb tollforgatás ? Sőt az utóbbiaknál ez annál szükségesebb, mert hazánkban a külföldhöz képest még mindig igen kevés figyelemben részesül az ipar és művészet szolgálatában álló irodalom. Hány derék és gyakorlatilag képzett iparos eszméi vesznek el a társadalomra nézve, hány szolgálatában megőszült erdész, találékony gazdász dicsekedhetik évek hosszú során a természet köréből merített legszebb tapasztalatokkal és felfedezésekkel, melyek vele együtt halnak el, mert azokat az emberiség javára értékesíteni, közleni nem képes. Mily előnyöket, mily mérhetlen hasznot nyújt a szerint a reáliskolák uj s jobb rendszere éppen a művészi szorgalom és gazdászat javára. Nem mellőzhetek végre még egy és nem jelentéktelen előnyt, mely az anyanyelv teljes ismeretével összefügg és az azon szilárd alap, melynek segélyével más idegen nyelvek megtanulása gyorsan és könnyen sikerül. Mert hiszen a nyelvek lényege a főbb vonásokban megegyezik. Ha valaki anyanyelvének alakjait, mondatfüzését teljesen érti, nem kell egyéb, mint az idegen szók és alakok ismerete. Saját anyanyelvének mintájára vagy az előjövő eltérések figyelembe vételével könnyűséggel állitja össze idegen nyelven a mondatot, mig ellenben a nyelvtanban járatlan mindig a sötétben tapogatódzik. — Mily előny ismét az oly reáltanulóra nézve, ki mint jövendő üzletember vagy iparos idegen országokkal összeköttetésben lenni, — vagy azokban utazásokat tenni akar ! Most már a csak középállásu üzletember sem érheti be egy nyelvvel. A mint a vasutak az ipart fejlesztő álla-