Városi reáliskola, Esztergom, 1889

8 mokat összekapcsolják, úgy kellene a nyelveknek is az ipart üző népeket egymáshoz közelebb hozni, hogy állandó egymásra hatás és közhasznú eszmék kicserélése által az ipar általános fejlődésnek és virágzásnak indulhasson. Ez tehát a legjelesebb előny, mely a reáliskola növendékére hárul az anyanyelv kellő ápolása esetén. De a reáltanuló a magyar classicusok költői részleteit is olvassa. Mily haszonnal jár ezen munkája? Mint a zene, épp ugy annak közeli rokona a költészet is, különösen az érzésre hat. És ez természetes. A költő a nyelv által megtestesíti legbensőbb érzelmeit és eszméit, melyek ismét a nyelv által mintegy forrásból átáradnak minden együttérző szivbe, hasonlóan azon húr hangjához, mely a másikban egylitthangzást hoz létre, hasonlóan azon mozgó testhez, mely mozgási erélyét egy másikkal közli. És ha a költő jámbor vallásos érzelmeket, az erény buzgó követését, az embertársak szeretetét, a bűnök utálatát, szóval nemes érzelmeket ébreszt a költői nyelv segélyével, akkor nemes érzelmeket tolmácsolva, átülteti azokat olvasóinak szíveibe, s költészete igazi vallásosságot, tiszta erényt, emberszeretetet nevel bennök éppen úgy, mint az ellenkezőnek hirdetése által romlást okozó érzelmeket táplálhat. Ekkor ugyan a költészet nem volna többé a nemesen lelkesítő az égből alászálló balzsam, hanem édes de halált okozó méreg. Bár az ilyen mindig távol maradna az ifjúságtól! Nem elégíthet ki azonban a költészetnek az emberi kedélyre tett hatásairól csak általában szólni; beszéljen itt maga a történelem s szolgáljon bizonyító adatokkal. Csaknem minden nép a költészetnek köszöni művelődését, vagy legalább is annak kezdetét. Már a régi Görögország lakói is sokszor istenített énekeseik által szelídültek meg és művelődtek. Orpheus Traciából jött, énekelt, s dalai által istenek, törvények s új intézmények tudatára ébresztette őket, társadalmi életet teremtett közöttük s lyrájával vad erkölcseiket nemesítette. Erényeket Homertől, hazaszeretetet Tyrtáustól, bölcseséget Pindarustól tanultak. Épp így voltak a svédeknek énekeseik, (Skalden) melyek vitézségre tüzelték seregeiket. A Britteknek és Skótoknak vallási és erkölcsi költőik, közöttök Ossian telvék gyengédség- és sze-