Városi reáliskola, Esztergom, 1889

4 szesítsék, úgy, hogy a reáliskolák ma épp úgy felkarolják a humanizmust, mint a gimnáziumok. A reáliskolák növendéke ma nemcsak mechanikus kézbeli ügyességet sajátít el; nemcsak észfejlesztő képzésben részesül, de érzelmei is nemesülnek, szép iránti érzéke is fejlesztetik és megszokja azt, hogy élete pályáján önállólag kutatni, fürkészni, javítani is képes legyen ; oly képzést nyújt a mai reáliskola, hogy növendéke nemcsak hasznos, de oly nemesített növényhez is hasonlíthasson, mely az igazi műveltség- s a valódi humanitás illatát áraszsza. De mint mindennek a világon, úgy eme rendszernek is számos ellensége akadt. Sok hang emelkedett eme rendszer ellen; bizalmatlanúl tekintettek sokan a reáliskolák ezen átalakítása elé, mert azt hitték, hogy hűtlenek lettek eredeti feladatukhoz, czéljukhoz és egészen a gimnáziumokhoz hasonultak át. E hiszemben sokan teljesen fölöslegeseknek tartották a reáliskolákat. E jelenség fölött nem is csodálkozhatunk! Első tekintetre u. i. czéltévesztett eljárásnak tűnhetik fel, hogy azon ifjú, kinek hivatása derék iparossá lenni, a technologia helyett költeményeket olvas. Egyszerű számvetések helyett, melyekre az életben szüksége leend, fejtörő egyenleteket fejteget. Egyszerű természettani szemléletek helyett csak nehéz képletek átértése árán ismerheti fel az igazságot. Mindez — mondják — csak ártalmára lehet; csak akadályozza előmenetelében, sőt teljesen eltéríti kitűzött czéljától. De mindezen ellenvélemények és fölöslegesség mellett bizonyító okadatolások semmivé törpülnek, ha a reáliskolák mindenek előtt olyanoknak tekintetnek, mint a minők valóban, és előnyeik az uj nevelési rendszerben kellőleg méltányoltatnak. Ha a reáliskolák pusztán az ipar szolgálatában állóknak tekintetnének, akkor valóban méltányosak, sőt természetes következmények az elégedetlenek szemrehányó észrevételei. De nem az a czél iparosokat nevelni, hanem csakis az iparszakra előkészíteni és pedig az alsó reáliskolákban népszerű módon, a felső reáliskolában pedig tudományos alapon; nem hagyva figyelmen kivül azon tapasztalati tényt, hogy a növendékek nagyrésze az alsó osztályok bevégeztével más pályára távozik, és igy a felső