Városi reáliskola, Esztergom, 1886

22 4. hogy ugyanez évben a megye a reál-iskola ügyét melegen felkarolva, annak fedezete negyedrészét elvallalta és a megyei nagybirtokosokat nevezetes adakozásokra birta. 5. hogy magában a városban 3000 frtnál nagyobb összegeket irtak alá a reáliskolai alapra. Mindezek ellenére a szomszédvárosok írásbeli kötelezettsége csak papiroson maradt, a megye határozata életbe nem lépett, sőt a polgárok adakozásának megvalósítása is füstbe ment, mert az aláirt öcszegeket senki sem szedte össze, ráadásul még az aláírási okiratok is eltűntek (!) A város a reáliskolát bérbeadott legelök jövedelméből, fogyasztási adóból s a közös jövedelmekből nem birván fentartani, a pótadó filléreiből tengeti magára hagyott intézetét. Mozgalom indult meg tehát, különösen azok részéről, kik a közművelődés magasztos eszméje mellett nem igen hevülnek, hogy a város zilált pénzügyi viszonyainak rendezését a reáliskola feláldozásával kell végrehajtani. A reáliskola kérdése tehát kulturális karakteréből kibontakozva, városi pénzügyi kérdéssé vált. De az intézet jó szellemei minden

1: elkövettek, hogy a reáliskola el ne pusztuljon. A jóakaratú polgárok igy gondolkodtak: Ha úgy állítják fel a thesist, hogy a reáliskolát könnyen nélkülözheti városunk, mert van egy másik középiskolája, melyben a polgári pályára készülődő ifjúság is az alsóbb osztályokban kiképeztetést talál, akkor igen fölszines bírálathoz érnek, mert akkor csakugyan az a nézet nyer kifejezést, hogy takarítsunk meg évi négyezer forintot a reáliskola feloszlatásával. De nem igy áll a dolog. Ha Esztergom városának reáliskolája nem volna, akkor a tanügyi törvények értelmében polgári iskolát kellene szereznie. Azon perczben tehát, mikor a reáliskolát eltörüljük, szerveznünk kell egy jó polgári iskolát, melynek fölszerelése és föntartása nem lenne jutányosabb a reáliskola föntartásánál ; a reáliskolai tanárokat sem lehetne arra kötelezni, hogy az alsóbb fokú polgári iskolában foglaljanak tanítói széket, a tanárok nyugdíjazása pedig nagy összegekkel emelné a város évi kiadását. t Midőn Esztergom városa a reáliskolát lelkesedéssel felállította, oly intézetet óhajtott, mely az iparos és kereskedő osztály kiképzését eszközölje. A reáliskola már hivatásának természeténél fogva is mindig híven megfelelt ezen feladatának s igy működése hézagpótlónak és nélkülözhetetlennek bizonyult. A bizottság mindezek után kinyilatkoztatja, hogy Esztergom városának mind közművelődési, mind pénzügyi szempontból érdekében áll nemcsak a reáliskola fentartása, de lehető felvirágoztatása is. Erre ugyan a város anyagi ereje nem elég, de a reáliskola keletkezése feltételei valamint fejlődése körülményei csaknem biztosan kezébe szolgáltatják a módot. A kiindulási alap mindenkor az marad, hogy a reáliskola Esztergom, vagyis 15.000 lakoí t szr'mláló iparra utalt város érdekében egy hatóság alá tar-