Városi reáliskola, Esztergom, 1886

23 lozott város közös akaratából és az együttes költségviselés elvéből nyert cxistenűát. Hogy később hazánk politikai átalakulása folytán hatósági tekintetben a szomszéd városok elváltak vagyis az azelőtt való alkotmányos állapotba visszahelyeztettek és a reáliskola fentartására vállalt kötelezettségeikből kibontakoztak és ezen a szab. kir. városra annyira káros felbomlás összetett kézzel nézetett: ez nem ingatta meg a reáliskola hasznos voltát és szükségességét, hanem csak újra oda vezet vissza, hogy annak közös fentartására minden lehető lépések haladéktalanul és a legnagyobb erélylyel megtétessenek. Esztergom városa elvesztvén önálló törvényhatóságát, ismét szorosabb kapcsolatba jutott a megyével ; ha tehát a megye utján fogják a reáliskola ügyét szorgalmazni, akkor fel nem tehető, hogy ugyanazon hatóság, melyből i86i-ben városunk elvált, márcziusi közgyűlésében mégis a reáliskola fentartására lelkesedéssel szavazta meg nemcsak a fizetni vonakodó városok további kötelezettségét, hanem a költségek negyedrészét is a megyére vállalta: okvetetlenül fel kell tenni, hogy a reáliskola ügyét most is pártolni fogja és oda juttatja, hogy akár a kormány, akár pedig a megyei közönség támogatásaval a város csekélyebb terheltetése mellett továbbra is fennálljon és virágozzék. Hogy ez minden particularismus kizárásával s szab. kir. városi jellegének részbeli feláldozásával történhetik csak, ez igen természetes; de azért a föczél, hogy városunkban reáliskola létezzék s hogy ez a város kisebb terhére s nagyobb jövedelmezésére legyen, mégis el lesz érve." A legközelebbi városi közgyűlésből egy bizottságot küldtek ki, mely a reáliskola ügyének alapos kiderítése mellett pártolásért a megyéhez feliratot intéz, melynek megokolásait a több izben benyújtott feliratokból merítették; kiindulási pontul vették azonban főkép Esztergom vármegye 1861-ik év márczius havában a reáliskola ügyében hozott nagylelkű határozatait. Az intézet létkérdésén kivül igen érdekes belső intézkedések is történtek. Behozták ugyanis a reáliskolába a latin órákat azon kiválóbb tanulók számára, kik a reáliskolai tanulmányok végeztével a gymnasiális osztályokba óhajtanak átlépni. A heti két latinóra díjtalan tanári székére Nemtsák János vállalkozott. Lutter Nándor mint ideigl. főigazgatói helyettes tudatja jul. 12-én, hogy az előadások a háborús viszonyok miatt rögtön bevégeztessenek s az intézet tanulói azonnal szél bocsáttassanak. Dr. Roder Alajos, mint ideiglenes főigazgató, tudatja az országos főkormányszéki intézkedést, melynek értelmében Esztergom megye területén kiütött kolerajárvány miatt a reáliskolai előadások az uj tanév elején nem október, hanem november elsején lesznek elkezdendök. A tanulók száma negyvenhárom volt ; köztük harminczhat magyar és harminczöt katholikus.