Városi reáliskola, Esztergom, 1885

9 vagy levélalakká való átcserélése stb. Az ily gyakorlatokhoz alkalmas olvasmányokat kiszemelni tapintatos és körültekintő eljárást követel a tanár részéről. V. Tartalmát tekintve, minden olvasmánynak a lélek három alap tehetsége közül: ismeret, érző és vágyó tehetség valamelyikére hatással kell lennie. Ezeknek megfelel a három alapeszme:az igaz, a szép és a jó. Minden olvasmányban kell hogy ezen eszmék egyike, íőt néha egyszerre több is uralkodjék; e szerint mindegyiknek tudnia kell vagy az igazság föltüntetése által ok:atni, vagy a szép kiemelésével gyönyörködtetni, vagy vé5-ül a jónak megvilágításával az akaratot — vágyat — negindítani, elhatározásra bírni. Mindazáltal nem minden igaz képes a másik két alaptehetségre hatni; a szép, mely éppen előadatik nem következés, hogy mindenkor tárgyiag igaz is legyen; s a jó nem mindig kifolyása a hidegen számító elmének. A tartalom különbözősége szerint különböző tehát a szél, melyet az olvasmányok által megvalósíthatunk. E czélok összecserélése nemcsak czéltalanná, de sőt károssá is teheti az olvasmányt. így pl. téves volna költeményeket, melyek czélja főleg a gyönyörködtetés, a szépnek a nyelv általi kifejezése, a történelem kútforrásául tekinteni és a szerint tárgyalni, jóllehet teljes összhangban állanak a tárgyilagos történelmi igazsággal. Hasonlóképen minden prózai olvasmányból sem szabad, mint pl. természettudományi, földrajzi, népismei anyagokat tartalmazó darabokból — buzdításul, az akarat megindításául szolgálandó erkölcsi tanulságokat levonni. A tanítványok értelmi fejlődésével legtágabb értelemDen a nyelvtannak van dolga. Azonban a többi tudományok is eszközül szolgálhatnak a nyelvtanárnak kitűzött ;zélja elérésében. Az olvasmányok u. i. az emberi tudás küönböző ágaiból levén merítve, nemcsak a nyelv művelődését mozdítják elő, hanem jelentékeny befolyással vannak iz értelem fejlődésére is. E megdönthetlenül álló tétel önkéntelen folyománya után, hogy a nyelvtanárnak — ha ugyan a szó nemesebb