Városi reáliskola, Esztergom, 1883

18 Újjászületés mindenfelé. Az irodalomból kiindult eszmék a — közéletben hálás talajra találnak, a legszebb gondolatok már nincsenek többé egy asztalfiók számára hivatva. Újjászületik az izlés, a nyelv, a szellem, a tudomány s a költészet. Még az alkotmány is. Alig találunk európai nemzetet, mely félszázad alatt hatalmasabb átalakulást mutatna föl, mint hazánk 1825 óta. Hasonló ez az átalakulás a Szent István uralkodása kezdetén végbement eseményekkel. Csakhogy mig szent István korában az uj vallás és az uj alkotmány teremtette meg a magyar királyságot, addig nyolcz századdal később a tudomány, az irodalom s a politikai életnek európai színvonalra való emelése lelkesíti a törekvéseket. Vallásos költészetünk egész más eszmevilágban jár. Nincsenek hitfelekezeti súrlódások, a béke szelleme uralkodik a különböző vallások fellett. Guzmich Izidor, az ujabb katholikus vallási irodalom nemeslelkű művelője, fölveti a vallásunio eszméjét, mely az irodalomban, mint .eszményi törekvés élénk helyeslést talál, de azontúl nem igen hódit. Modernebb vallásos költőink között előkelő helyen említhetjük föl Tárkányi Bélát, a ki vallásos költészetünknek egyik legbuzgóbb művelője. Egyházi énekköltészetünk ujjá alakitójának vallja öt figyelemre méltó Egyházi Énektára, mely közel százötven hymnust és egyházi éneket tartalmaz. Hymnusai szép költői tehetségről tanúskodnak. Toldy Ferencz egész melegséggel így nyilatkozik róluk: „Szelepcsényi és Szegedi nagy énekeskönyveik óta az első nyomós és tekintélyes igyekezet az időtől elmaradt hymnologiánkat megújítani. Szerző tiz év óta tanulmányozta e szakot, gyűjtött, javított, költött maga s a lelkes és számos apró füzetekből már ismeretes fáradozásai véggyümölcseként adja e teljes énekkönyvet, gyakorlati czéljához képest czélszerű válogatással, javítgatással s pótlásokkal. Nem kevesebbek száznegyvenhárom éneknél saját szerzeményei, melyek közt az ujabb kor legszerencsésb, mert buzgóbb, legnaivabb és legénekelhetöbb énekei találtatnak. Nem kevésssé növeli e munka becsét a zenei rész, mely az egyházi jellemet megőrizvén, vallásos éneklésünk annyira kívánatos reformjára nyomós lépés". Szentírás fordítása, Klopstock Messiása, rendkívül elterjedt imakönyvei s egyházi költeményei által kétségkívül rangos helyet foglal el vallásos költőink sorában. Nem csupán verselő, de költő, a ki magasabb színvonalra igyekezett emelni vallásos költészetünket. A kor fontosabb eseményei, természetesen a vallás világából vett eseményei, mesteri megörökitőt találtak benne. Leó pápa trónraléptét s Munkácsi Krisztus Pilátus előtt czimű eseményszerű művét egyházi költőink közül senkise tudta hatalmasabban megénekelni.