Városi reáliskola, Esztergom, 1878

5 látván mily gyorsan növekszik Octavianus pártja, Galliába sietett Rómát onnan fenyegetendő. A senatus és a római nép, a dictator unokaöcscsét védelme alá vette. Az ifjú, a gyermek, mint Cicero szokta öt nevezni, megnyerte a senatorok tetszését azon alázatosságánál fogva, melylyel e testület minden intéseit fogadta; a nép, melynek jogait mindig védelmezte, szeretettel karolta fel; maguk a katonák is, kik csak a személyes bátorság előtt szoktak meghajolni, a dictator unokaöcscse iránt jó indulattal viseltettek s a bekövetkezendő zavarok előérzetében erős karjaikkal akarták oltalmazni. Ekkor Cicero azon reményben, hogy az ifjú által a szabadságot megmentendi, Philippicáival lépett fel Antonius ellen, őt második Catilinának nevezvén, Octavianus és a consulok alatt hadat indittatott ellene. Az első polgárháború a két vetélytárs között Bologna és Modena (Mutina) közt vivatott, hol Antonius megveretett. Octavianus el nem mulasztotta első győzelmét kizsákmányolni. A megtagadott diadalmenet helyett, Cicero által a senatusban inditványoztatá, hogy consulnak választassék. A senatorok azonban kik csak azért támogatták Octavianust, hogy általa Antonius túlkapásait mérsékeljék, látva ennek bukását, a másik iránti ellenszenvüket is határozottan kijelentették. Erre Octavianus megváltoztatta eddigi magatartását. A barátság külső jeleivel közeledett ellenségeihez Antonius és Lepidus consulokhoz, szövetséget ajánlott nekik, kérte őket felednék a multakat s egyesülnének közös elleneik megalázására. A szövetség Bononia közelében a Rhenus egy kis szigetén köttetett meg, hol a köztársaság helyreállítása végett Antonius, Octavianus és Lepidus öt évre szóló triumvirátust alapitottak. (Kr. e. 43. nov. 27-én.) E szövetség emlékére érmek verettek, a triumvirek három egymásba fogódzó kezeivel s e körirattal: „az emberi nemzet üdve." Octavianus a triumvirátus megalapitása által biztositva látván magát minden oldalról, a sereg élén a Rubicont átlépi? Rómába vonul, elfogadja a patríciusokat s közakarattal consulnak választatik. Midőn a hármas szövetség a hatalmat kezei közé kerítette, hogy a köztársaságot — melynek helyreállítása végett szövetkeztek — örök időkre megsemmisítsék, elitéltek háromszáz senatort és kétezer lovagot, kik mint a szabadság hivei, a köztársaságot soha sem fogták volna feladni. Róma újra színhelye lön a Sylla-féle vérfagyasztó kegyetlenkedések