Városi reáliskola, Esztergom, 1877

8 „A községek tehát", mint Cantu Caesar mondja: „nem a királyi engedmények, nem is az uralkodók ügyes politikájának kifolyásai; hanem következményei a legyőzöttek felkelésének; nem közigazgatási javítás, hanem a népuralmi (democraticus) szellem hatalmas mozgalma; bizonyos neme a kölcsönös biztositásnak, védelmül a legyőzötteknek a győzők, a sokaságnak a kevesek ellen." Németországban a községek egyrésze még a rómaiak korában keletkezett és pedig a helyhatósági intézmények jótékony hatása alatt. A municipiumok életre valósága abból is kitűnik, hogy magát a római nyelvet is tul élték. Kölnben sokáig fenn állott, magokat a rómaiaktól eredetező polgárok testülete, kik nem voltak mások, mint a vidékről a városokba költözködött nemesek, gazdag kereskedők, földbirtokosok. Ezek a többi lakosoktól hivatalviselés és cimek által, milyenek voltak : „Bürger" „Münzher" „Patricier" különböztették meg magukat. A városok többi lakosai e korban jobbágyok, földmivelők, iparosok voltak, kik mint adófizető zsellérek szerepeltek és semmi politikai jogokkal nem birtak. A kiváltságos városi nemesek és e lakosok között körülbelül oly viszony volt, mint a római patríciusok és plebejusok között. De valamint Rómában, úgy a német városokban is e két néposztály csakhamar heves harcban állott egymással s az elnyomottak mindaddig le nem tették a fegyvert, mig a teljes jogegyenlőséget ki nem vivták. A városok másik része, a királyoknak, a népvándorlás korában a barbárhadak berontása ellen alkalmazott védrendszer következtében nőtte ki magát a püspökségek székhelyein» a várak és monostorok körül. I. Henrik császár (919—936), hogy a magyarok örökös zaklatásainak véget vessen, minden várat, monostort, helységet megerősített, városokat, mint Quedlinburgot, Meiszent, Schlesviget, Nordhausent, Duderstadtot alapitá, ezeket falakkal történet s állomány vázlata" Anonym — írtak. Érdekes adatokat szolgáltatnak még a „Pressburger Zeitung" 1855 — 60 és 77-ik évi füzetei, szintúgy: Engel, Kessler, Kovachich: „Cod. juris, Travernicalis". Szalay, Horváth Mihály történeti munkáik.