Városi reáliskola, Esztergom, 1877

7 A királyi hatalom, azon láncban, melynek minden szeme közvetlenül az előtte valótól függ, egészen eltűnt. A hűbériség az utolsó szabadtól föl egész a királyig, uralmi fokozatot hoza létre. így az állam fejének a nép fölött semmi hatalma sem maradt, miután ez a királylyal majdnem egyenhatalmú vasallok kezeibe ment át. Ő nem feje a nemzetnek, nem fővezére a nemzeti hadseregnek; nem a legfőbb végrehajtó hatalom ; ő csak névszerint ura az általa elajándékozott javadalmaknak s közvetlen, csak saját hűbéreseivel rendelkezett. Maga a hübér-rendszer is rövid idő alatt elfajulván, a társadalom minden kötelékeit elszaggatta, a hűbéresek és hübérencek közti visszavonásokra, az pedig egyetemes belharcok és fejetlenségekre vezetett. Az általános anarchia korszakában az elnyomottak is feleszméltek, visszakövetelték emberi jogaikat, vissza személyi, vagyoni és akarati szabadságukat. Mind ezen viszonyok eredménye oly intézmények létrehozása lett, melyek megmentették a bomladozó feudális társadalmat az enyészettől; melyek az ezredik év után a hűbériség megdöntésére támadtak éppen a hűbériség által előidéztetve s ezek voltak a községek.') ') A történetírók véleménye e tárgy körül igen eltérő. Raynouard szerint, a római municipalitások régi alakjai, a népvándorlás után feléledtek s korszerűen módosulva a községeket hozták létre. Ily nézetben vannak a romanisták: Savigny, Romagnosi, Pagnoncelli s mások. — Thierry a köznép fellázadásából származtatja azokat. — Guizot, a római kor maradványai és a kereszténység hatásából eredetezi, a községeket. — A német irók a germán ősi institutiókból származtatják azokat. Szerintök a régi népiakta-helyeken, közvetlenül a királytól függő szabad emberek éltek, kiknek száma külső körülmények, kereskedelem s felszabadítás által szaporodván, megalapították az új értelmű községeket. Ily nézetben vannak a germanisták : báró Eckstein, Eichhorn, Troya s többen mások. E tárgyról irt jelesebb munkák: Leó : „Entwickelung der Verfassung der lombardischen Städte, bis zu Fridrich I." Hamburg 1827; Raumer: „Ueber die staatsrechtlichen Verhältnisse der italienischen Städte" stb. Az egyes államok története is érdekes világításba helyezi e kérdést, mint: Cantu Caesar: „Világtört." XI. k. — Karl von Rottek : „Allgemeine Geschichte von Anfang der hist, Kenntniss bis auf unsere Zeiten" Braunschweig 1861. — L. K. Schlosser, Weltgesch. Frankfurt a/Mainl844. — Honi városainkról. „Kachelman: Geschichte der Bergstädte". — Michnay és Lichner : „Buda város törvénykönyve" (1244—1421.). — Hetényi: „Honi városaink befolyásáról nemzetünk kifejlődése és csinosbulására". Pályamű, Buda 1841. — Ipolyi Arnold: „Besztercebánya városa" 1874. Budapest. — „A szepességi XVI városok pragmaticai