Városi reáliskola, Esztergom, 1877

Í3 Az észak-nyugotialc, kiknek egyrésze sz. István alatt vándorolt be, Szatmár-Némethit alapitották, honnan Csicsó, Deés és Bálványos

1) felé terjeszkedtek, később Kolozsvár, Szászrégen és Besztercéig vándoroltak. Politikai szervezetüket kiváltságok alapján nyerték. Ezek közül nevezetes II. Endre 1224-ki levele, mely II. Gejza régibb szabadalmaira hivatkozik. Az 1298-ki orzszággyülésen már „Universitas Nobilium Saxorum" név alatt a törvényhozás kiegészitő részét tették. 1317-ben Róbert Károly szabadalmaimaikat újra megerősitette. Községi szervezetüket a XV-ik és XVI-ik században nyerték.'

?) Politikai önállóságra legelőbb Szeben vergődött. Kezdetben csak egyházilag voltak függetlenek, később politikailag is „Provincia Terrae Cibiniensis"') név alatt. Az Andreanum értelmében, szász földön csak szász lakhatott. Birájok csak a király lehetett s a szebeni ispán, kit a király nevezett ki. A kamarai nyereségeket, évenkint 500 márka ezüsttel szaporították, de ennek fejében, a pénzváltók köztük nem jelenhettek meg. A birodalom határain belül 500 katonával, azon kivül, 100-al segítik a királyt, de csak akkor, ha személyesen vezeti a hadat, ha nem, úgy csak 50-el. Papjaikat szabadon választják. Saját pecséttel birnak. Az erdőket, folyókat, szabadon használhatják. Kereskedőik szaba') Steiner „Beiträge zur Gesch. der deutschen Ansiedlungen in NordWesten Siebenbürgens aus der Arpatenzeit" 1

86

3 /

2 ki segesvári gymn. program. ') Az erdélyi szászokra vonatkozólag a régibb időkből I27ó-'g kevés okmány jutott korunkra. A fennmaradtakat Wenczel Gusztáv „Adalék az erdélyi szászok történetéhez az Andreanum előtti időből" cimű füzetben ismerteti, számra mintegy 31-et, melyek közül 2 Gizela királyné, — 3 II. Géza idejéből való, — 10 az egykori nagyszebeni prépostságra vonatko-.ik, a többi közvetlenül az erdélyi szászokra. A szebeni polgármesterek valamikor az „altenberger"-féle codexre szokták hivatalos esküjöket letenni, mely nem szász jogot tartalmazott, hanem a régi nürnbergi, magdeburgi és iglaui jogoknak foglalata volt, ennek alapján készült Fromius Mátyás által; „Statuta jurium Municlpalium Saxorum in Transylvania" cimű gyűjteménye, melyet 1583. febr. 15-én erősített meg Báthory István lengyel király Krakkóban. 3