Városi reáliskola, Esztergom, 1877

Eszmék a hazai polgári rend keletkezéséhez. i. A cultur-történet tana szerint az emberi nem, a külviszonyok és belső ösztön hatása alatt előbb családot alkot, a családok szaporodás következtében községekké, a községek államokkáalakulnak. Az államnak tehát, mint a műveltségi állapotok legmagasb fokának, alkotó elemeit a községek, városok képezik. A városok a legrégibb időktől fogva, legbiztosabb mérlegei első rangú és hatalmas tényezői valának a népek műveltségének. A való művelődés éltető fénye, a polgári renddel diszes városokból sugárzik ki, e néposztály annak legáldottabb életmüszerét, legerősebb biztositékát képezi. Polgári-rend és civilisatió, oly szoros és elválaszthatlan kapcsolatban vannak egymással, hogy amannak alakulása-, felvirágzása- és hanyatlásával, szükségszerűen lépést tart emez. „A polgári-rend, a mi egész műveltségűnk teremtője, és a mostani, vagy még inkább leendő európai boldogitó rendszer legszilárdabb alapja".

1) E néposztály eredetét, az államok alakulásának történetében kell keresnünk. Az állami élet, mint egy jeles irónk mondja: nem kezdődik a szabadsággal, de nem is a szolgasággal. A patriarchális kormányforma után, első helyen a mérsékelt monarchiát találjuk. A jelen államok közül mindenik, legyen az egyed- vagy népuralmi, a középkor első századaiban, midőn létszervezete alapjait let evé a mint nem birt politikai szabadság-, képviseleti alkotmánnyal, „Was heisst, und zu welchen Ende studiert man Universalgeschichte" Schiller. I*