Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

59 Géza hegykői (Soprom vm.) ig. tanító szerzett zenét. Kőnyomatos, sokszorosításban jelentek meg. Sebők Ferenc Árkád. O. S. B. Szül. 1826. aug. 23 Nagyfödémes (Pozsony vm.) ; félsz. 1850. aug. 7.; htsz. 1850—51. Pannonhalmán, 1851—52. a görög nyelv tanára is; gt. 1852—58. Esztergomban; könyvt. 1858 59. Tihanyban; a görög nyelv és irod. tanára 1859—70. Pannonhalmán; lk. 1870—73. Füssön ; könyvt. 1873—75. Tihanyban. 1875—78. házg. is u. o. ; házg. 1878—81. Bakonybélben. 1881—93. alperjel is u. o. : alperjel, jk. és házg. 1893-95. u. o. ; 1895—1901. alperjel, perjel 1901-02. u. o. + Bakonybélben 1902. dec. 19-én. Diákjainak melegszívű atyja és oktatója volt. Figyelme mindenre kiterjedt, ami a jövő reménységeinek lelki, szellemi és testi előhaladását biztosította. Pályája kezdetén az ifjú lélek igényeinek alapos ismeretével tárgyalja az önismeret szükségességét, s a képzelőtehetség partok közt való megőrzésére a költészet és irodalom tiszta forrásvizeit ajánlja. Az ifjú világa iskolai tevékenységének meghatározója. Esztergomi működésének idejére esik Vergilius Aeneis-ének lefordítása. A szemelvényekkel nekiinduló ifjú poéta szárnypróbálgatásait lelkesen köszönti Toldi Ferenc. Bátorításának eredménye Vergilius halhatatlan Múzsájának magyar nyelven való megszólalása. A nagyvállalkozást nem a mi korunk igényei, követelményei, ízlése és helyzete szerint ítélve, indokolatlannak kell vennünk a fordító szárnyathúzó félelmét. Munkája nem volt hiábavaló. A nyelvújítás hullámain vergődött, a divat országot járó hatása alól nem vonhatta ki magát. A legnagyobb tekintély, Toldy szerint a fordító Dante „II poetá"-jának a Styx vizét elkerülő hexametereit „nyelvünk jelen műveltségű állapotához méltó alakban adta". — Pannonhalmi főiskolai tanársága után az egyszerű nép lelki üdvösségének művelésén fáradozott. Ebben az időben is az erkölcs időt és népeket túlélő egyetemessége ihleti versek írására. A pannonhalmi székesegyház ősi szépségébe való visszaöltözködése ismételt alkalmakat nyújt az Örök Szépség felé szálló lélek verses sorokkal hálálkodó Istendícsérésére. Bár számára nem lelki parancs teljesítése a zengő húrok játéka, mellyel az önkívület szárnyal az egek egébe, hanem csak a lélek játszi kedvtelése indítja vers vetésre, rokonszenvünket nem tagadhatjuk meg tőle. Hivatása teljesítése a földhöz kötötte, ez pedig metszi a szárnyakat, józanítja a révületet s emberivé halkítja és hangolja a hang arany-ezüst csengetyűjét. Prózája ifjak felé csendülvén, költői zengéssel szólal. Áz élet sok határkövét elhagyott költő a bölcs reflexiók tanító prózájának mesgyéjére lép s így igyekszik az isteni szikrát úton tartani, a csillagok hónába irányítani. Az embereket egymástól eltávolító idő közel hozza hozzánk, mert mondanivalója minden magyar idők nevelő értéke és tanítása. 1. Lélektani értekezés. Esztergomi bencés nagy-gimnázium 1853 - 54. évi értes.-ben. - 1—13 old. — 2. Tanulmányok Homerosból. Tanodai Lapok. 1856. 15 — 17. sz. — 3. Tanonczimhoz. U. o. 1857. 1. sz. — 4. A gimnáziumi rendkívüli