Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

14 jes erővel képviselték. Az igazságszolgáltatás átszervezésében ezt az elvet még erélyesebben érvényesítette: a nádor és a legfőbb méltóságok időszakos bírói tevékenysége helyébe a jogvégzett ítélőmesterekből álló királyi tábla állandó bíráskodását állította, a királyi kúria felebbviteli bírósága pedig méginkább a király legfőbb bírói hatalmát hangsúlyozta. És mivel mindez a közjót szolgálta, a nemzet túlnyomó nagy többsége szívesen alkalmazkodott hozzá. Hadserege, kormányzási és bíráskodási rendszere Mátyás kezében összpontosította az állami élet minden hatalmi tényezőjét s így elérte, hogy vérengzések nélkül az ő tekintélye képviselte az állami akaratot: megvolt a magyar impérium belső kiépítése, egységes volt az ország belső élete s az egység ereje kifelé is megfelelő nyomatékkal érvényesülhetett. Amióta Szent István kijelölte a magyar nemzet életútját, hazánk mint a nyugati kultúrközösség tagja, a nyugati keresztény kultúra bástyája és misszionáriusa kelet felé. A Kárpátok gerince a hivatás bástyajellegét hangsúlyozza, a terjeszkedés iránya eszerint a Balkán felé mutat. Ezt képviselte az Árpádokon kívül az Anjouk politikája, mely a lengyel— magyar personális unió gondolata mellett is a nyugati kereszténység terjesztésével mint az Egyház zászlótartója igyekezett megszilárdítani a balkáni népeknek a magyarsággal való együttműködését. A politikai helyzet azonban változott. A balkáni apró törzsek, melyek régebben a magyar király hatalmában látták természetes védőjüket, lassankint nemzetekké szervezkedtek. A görög császárság letűnt, s helyébe a félelmetes világbirodalommá fejlődő török hatalom lépett. A középkor történetének irányt szabó német birodalom feldarabolódott, s vele szemben a francia királyság már világuralmi tervekkel foglalkozik, hiszen a XIV. században Itália, Délgörögország, hazánk és Lengyelország a francia királyi család sarjait uralja, s az angol királyi család is rokonságba kerül vele. A magyar királyság mégis ekkor éli fénykorát: Középeurópa vezető hatalma, ámde ennek csak annyi a vonzóereje, amennyi magyar katonai erőt tud kifelé harcba vetni. Zsigmond uralkodása, sőt német császársága is e tétel igazolása. Zsigmondnak a német ügyekben is a magyar király hatalma adott igazi tekintélyt, a török hatalommal szemben egyetlen próbálkozáson kívül sem a birodalomnak, sem általában a keresztény népeknek komoly segítségét nem tudta biztosítani hazánk számára, sőt ellenkezőleg a huszita veszedelem a legerősebb ellenféllel szemben vívott harcában hátbatámadással fenyegette. Mátyás külpolitikáját e kettős megfontolás vezette: 1. le kell számolni a huszita ellenséggel, 2. a magyar katonai erő számára biztosítani kell Nyugat gazdasági értékeit, E program megvalósítása egyrészt Magyarország hivatásának biztosítása, másrészt ezzel Magyarország megszűnik idegen érdekeket szolgálni, hanem maga veszi kezébe saját sorsának intézését. E program megvalósítása végett Mátyás széleskörű diplomáciai tevékenységet kezdett s ennek szálait maga tartotta kezében és irányította, összeköttetései kiterjedtek Európának úgyszólván minden országára. Szívesen vette védelmébe idegen államok egyes közületeit, vagy vezető embereit is, bőkezűen megfizette őket, de fel is használta hatalma terjesztésére, miként ez cseh és osztrák háborúiban sűrűn megállapítható. A diplomácia