Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937
64 bor cs.-cs. A) és B) őrse, nyerte az „öreg Hoilók“ eziistserlegét, tlí. 12. sz. Vili. Reál cs.-cs. öregek térképészeti versenyében I. 5. sz. K. E. G., II. 261. sz. Irinyi, III. 12. sz. Vili. Reál cs.-cs. öregek őrsi cserkészésében I. kaposvári 151. sz. Turul, II. 261. sz. Irinyi, III. 252. sz. Kiss József cs.-cs. Egyéni versenyekben, melynek számai: csáklyázás és molnárevezés, ladikkcrmányzás, első-segély, csónakjavítás, kötélmunkák, vízrendészet, vizi- földrajz, vízbőlmentés, fiataloknál I. és II. a 15. sz. Bethlen Gábor cs.-cs. B) és A) őrse, III. 7. sz. Verbőczy cs.-cs. Úszásban fiataloknál I. holtversenyben 12. sz. VIII. Reál és 7. sz. Verbőczy, II. 15. B. G. B) őrse, III. 270. sz. Hajnal cs -cs. öregeknél I. négyes holtversenyben 5. sz. K- E. G., 261. sz. Irinyi, 252. sz. Kiss József és 151. Turul. II. 12. sz. Vili. Reál, III. 3. sz. Regnum Marianum cs.-cs. Képek a III. Országos Vízicserkész Versenyről Az esztergomi belvárosi templom tornyában hatot tit az óra s az egyhangú kongás idehallatszik a Primás-sziget csúcsára, ahol már készen áll a versenytábor sátorvárosa. Az ünnepélyes megnyitás cserkészpontossággal megkezdődik. Az óraütés nyomán felharsan a vezényszó: „Vigyázz! Jobbra nézz I Táborparancsnok úrnak tisztelettel jelentem, a versenytábor létszáma 11 csapat, 111 fő, 24 döntőbíró.“ A lobogódiszes árboc körül pompás sereg áll feszes vigyázzban, négyszöget alkotva; még kevesen vannak a fúk, hiányzanak az iparos, a kereskedő és a többi állásban lévő testvérek a diákok mellől, azok még a gyár, az iroda, az üzlet mélyén álmodoznak a holnapi versenyekről. Werner Gyula táborparancsnok tovvábbadja a jelentést és dr. Zsembery Gyula a versenytábort megnyitva engedélyt ad a zászló felvonására. Kemény küzdelemre feszült mellel áll tisztelegve a 111 cserkészfiú a Duna partján háttal a megszállott szégyenpartnak, a trianoni gúnyhatárnak, tekintetünk a magasbaszökkenő trikolórra tapad és jaj lesz, ha küzdelmekben edzett kezünkbe kapva a szent magyar lobogót, egyszer megfordulnak, hogy letöröljék Európa térképéről a leggyalázatosabb gonosszággal megrajzolt országhatárt. Az esztergomi és esztergomtábori katonai tisztikar népes küldöttsége büszkén tekint végig a zászlóárboc köré vont élő erődön. Fellobban a tábortűz vidám lángja. Tábortűz. Milyen varázsos szó ez minden magyar cserkésznek, aki csak egyszer is nótázott már a pásztorkodó ősök e soha ki nem lobbanó emléktüze körül. A pásztor- és tábortüzek körül éledt fel számtalanszor a regősök, az öregek ajkan a dicsőséges mult, a szomorú kudarc, az öröm és bú minden édesbús emléke s emellé a tábortűz mellé telepszik a kései utód s a múlt és jelen s jövő reménysége ölelkeznek a felcsapó lángnyelvek és csillogó tekintetek egymásbaforradásán. A hüvösödő éjszakában mind közelebb és közelebb húzódik egymás mellé a tábortűz melege körül az előbb még egymásnak ismeretlen 111 fiú és mind szorosabban és szorosabban forrnak össze az ősi pásztortűz körül testvéri szeretetben. Dal dalt követ, a nóta mind összhangzóbban száll a megszállt part felé, felsikolt a Hadúr-hoz a Magyar Miatyánk és elénk varázsolódik a költő csodálatos víziója: „Nagy magyar télben picike tüzek ... ha összefognátok, lángralobbantanátok az egész világot“.
