Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1929

Szent Imre herceg. A népvándorlás viharai lerombolták a görög—római kultúrát, romba döntötték a császárok palotáit, a senatorok és patrtciusok villáit ; föld alá kerültek a pompás freskók és mozaikok, a szobrászművészet bronz és márványalkotásai; elhallgattak a múzsák: a költök, az írók műveit csak a kolostorok hallgatag falai mentették meg itt-ott az enyészettől. Kard lett az úr s ehhez nyers erő illett és kellett. A harcok zajában nem értek rá, kevesen is tudtak tollat forgatni. így történt, hogy új világ alakult a régi romjain, új népek alapítottak új országokat, de csak elszórt, halvány vonások maradtak ránk azokról, akik a roppant munkát végezték ; az életről, melyet harcok között éltek. Egykorú följegyzések híján a feledés homálya borult a magyar hőskor legtöbb alakjára is, hiszen még akkor is, ha jámbor szerzetesek vagy kanonokok megírják valamely szentnek életrajzát, legendáját, inkább csak épületes történeteket fonnak koszorúba, mint történeti adatokat hagyományoznak át az utókornak. így vagyunk Szent Imre herceg életével is. Annyit tudunk róla, hogy Szent István királyunknak és jámbor feleségének, Henrik bajor herceg leányának, Boldog Gizellának volt a fia. Gizella királynénak testvére is (Szent) Henrik volt, 1004-től német császár, ezért az újszülött herceget Henriknek keresztelték, de ez a név magyar ajkon Emreh, Imre alakot nyert (Latinul Emericus). Szent Imre 1007-ben született, sokak szerint Székesfehérvárott, de sokkal valószínűbb, hogy Esztergomban. Egykorú adat ugyanis a születés helyéről nem tudósít. Szent István atyja, Géza fejedelem Esztergomban tartott udvart, itt született Szent István, itt keresztelték meg. Maga Szent István uralkodása elején kétségtelenül Esztergomban tartózkodott, innen indult Koppány ellen, Esztergomban koronázták meg és Esztergom ezért lett az egész magyar katholikus Egyház középpontja, metropolisa. Kétségtelen az is, hogy Székesfehérvárt Szent István alapította, krónikásaink elbeszélése szerint a bolgár Keánnal folytatott háború zsákmányából emelve a fényes székesfehérvári bazilikát. Sok valószínűség szól tehát amellett, hogy Szent Imre születése idején a királyt udvar még nem is lehetett Székesfehérvárott. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy olyan értelemben vett királyi udvartartás, mint az utolsó századokban, Szent Imre korában nem képzelhető. Az akkori gazdasági és állami rend mellett a király és udvara