Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1929

15 nék igyekezni, hogy a Gondviselés e nagy kegyelmére Szent Imre fokozott tiszteletével méltókká tegyék magukat, mert a mult századok Szent Imre kultuszának legtöbb — ha nem is legrégibb — művészi alkotása Esztergomhoz fűződik, illetve Esztergomban van. Szent Imre legrégibb arcképét nem festve, hanem hímezve a koronázási paláston (és ennek egykorú pannonhalmi másán) láthatjuk. Mivel e palástot, tulajdonképen harangalakú miseruhát a székesfehérvári templom számára 1031-ben készítették, még pedig kétségtelenül Gizella királyné személyes közreműködésével, ez az ifjú herceg alakját bizonyára élethűen ábrázolja. Itt a király és királyné medaillon-képe között kis medaillonban látható a dúsfürtű ifjú a nyakán díszített tunikában, balvállra vetett palástban. A koronázási palástot a többi koronázási klenódiumok között ma Budán őrzik, valószinűleg Veszprémben készült, tehát három város is számot tart reá. Veszprémben került elő a legrégibb dombormű, egy pecsétlő, mely Szent Imrét ábrázolja. Megemlítjük még a zágrábi pásztorbotot is, a magyar szentek alakjaival. A középkori festőművészetünk a mezőtelegdi, csécsi, vitkóci templomok freskóin, a szepeshelyi és mateóci oltárképeken örökítette meg Szent Imre alakját, de megtaláljuk a külföldön is : Firenzében, a San Martino a Mensola templomban, ahol egyik képen feleségével együtt van ábrázolva. Bolognában Orcagna a magyar-illir kollégium falait magyar szentek, köztük Szent Imre képeivel díszítette, sőt egy bolognai XIV. századi olasz festő (Niccolo da Giacomo) a 8541. sz. vatikáni kódex miniaturáiban is megfestett több magyar szentet, köztük Szent Imrét, akinek képét megtaláljuk a Képes Krónika miniaturáján kívül a bécsi udvari múzeumnak egy XVI. századi képén is. Esztergomban a Szent Imre-ábrázolásokból egész kis múzeumot találunk. Itt van (a bazilika kincstárában) a Kutassy-féle XV. századi miseruha, melyen Szűz Mária, Szent István, Szent László, Szent Jeromos és Szent Adalbert képei között Szent Imre alakja is ki van hímezve. Ez a kép is azt a férfias, izmos alakot ábrázolja, — bajusz és szakáll nélkül — amelyet a középkori képeken, itthon és a külföldön (esetleg bajusszal-szakállal) egyformán láthatunk. Szent Imrét ábrázolja azután az Esztergomi Régészeti és Történelmi Múzeumban egy 1450 körül készült miseruha megmaradt részlete, melyen koronával, palásttal és díszes magyar ruhában áll előttünk a szőke fürtű szent herceg. Egy 1501-ben nyomott esztergomi misekönyv belső címlapján szintén megtaláljuk — Szűz Mária képe alatt — a magyar szentek : Szent István, Szent László, Szent Imre alakjait. Az 1511-ben nyomtatott zágrábi és az 1512-ben készült esztergomi misekönyvben Szent Imre miséje elején a kezdőbetű (iniciálé) keretében ábrázolták szentünket, de a zágrábi misekönyv első lapjának belső oldalán is megtaláljuk a Boldogságos Szűz képe mellett jobbra Szent Istvánnal, míg balra Szent László alakja került. (Ugyancsak Esztergommal van kapcsolatban Kálmáncsehi Domokos fehérvári prépost, helyesebben Bakócz Tamás érsek zágrábi missaleja, melynek kötésén a XVII. században több magyar szent között Szent Imre ezüstből készült domborművű képe is ábrázolva van). A primási múzeum metszettárában is megtalálható Szent Imre alakja Burgmaier Hans német művész egyik metszetén, mely 1517 körül készült, míg Sadaler Raphael metszete (1615) már a XVII. századba vezet. De ha Szent Imréről szólunk, nem feledkezhetünk meg arról a