Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1929

16 fényesen restaurált teremről, mely Szent Istvánnak a Várhegyen épült palotájából napjainkig fennmaradt. Szent István születéshelyének szokták mondani, szerintünk nem elegendő joggal, de az valószínűnek látszik, hogy a szent király idejében már állott. De akkor a terem falai látták maguk között Szent Imrét is, mondhatnók: szem- és fültanúi voltak egy királyi herceg életének. Es ez a terem már csak azért is nagy érték nekünk, mert alig van hozzá fogható alkotásunk : csak földalatti romok vannak ma már a székesfehérvári templomból és királyi palotából, ere­deti alakjából egészen kivetkőzött a veszprémi Gizella-kápolna és új mezbe öltözött veszprémi ősi székesegyház is, sőt átalakult a pannonhalmi altemplom is, a Szent István-korabeli építkezés maradványa Pannónia hegyén. A XVII— XVIII. századtól fogva Székesfehérvár előtérbekerül Szent Imre kultuszával. Több iró (pl. a nagyszombati Régi magyar szentség 1695-ben, ugyanott Ungaricae sanctitatis indicia szerzői 1737-ben) már azt hirdeti, hogy Szent Imre ott született, jóllehet erről a régi források mit sem tudnak. Tény azonban, hogy tiszteletére már a XII. században emelt ott kolostort III. Béla király anyja, Euphrosina és ugyané királyunk elsőszülött fiát az ő nevére kereszteltette. De Szent Imre tisztelete nemcsak egy-két városra, a fejedelmi csa­ládra szorítkozott. Ma is őrzik ez ősrégi tisztelet emlékét az ország különböző részein lévő községek elnevezései és azoknak a művészi alkotásoknak emlékei, melyek egyébként a török-német harcoknak áldo­zatul estek, mint pl. a nagyváradi királyszobrok, Kolozsvári Miklós fiai­nak, Mártonnak és Györgynek alkotásai közül és az esztergomi vár­ban a középkorban felállított szobrok, illetve a kincstár drágaságai közül szintén nem hiányozhatott Szent Imre szobra. S amit a mult századok mint nemzeti hagyományt gyakoroltak, ahhoz nem lehetett hűtelen az újabb idők katholikus magyarja sem. Amint a katholikus restauráció nagy harcosának, Pázmány Péternek utóda, Lósy Imre esztergomi primás már 1642-ben Szent Imre nevéről Emericanumnak nevezte el a ma is fönnálló pozsonyi papnevelő intéze­tet, az újabb katholikus ifjúsági mozgalmak is az ő nevét írták zászla­jukra. Az ő vezérsége alatt alakult meg az egyetemi Szent Imre-kör, jöttek létre az egyetemi Szent Imre-kollégiumok, melyek ma már a vidékre is kiterjesztették tevékenységüket és ma már valósággal hatalom az Emericana mindenfelé kiépült szervezeteivel, korporációival. Szent Imre fönséges élete újra megihleti az írókat, költőket, művészeket és intézetünk ifjúsága, mely a Mária-kongregációban Szent Imre tiszteletét, önfeláldozó életének követését különösebben is magára vállalta, magában az inté­zetben is gyönyörködhetik ennek egyik szép alkotásában, Királyfalvy­Kraft szines és korhű freskójában. A jubileumi esztendő nemcsak Esztergomnak és Fehérvárnak, nem­csak Magyarországnak ünnepnapjait jelenti, hanem Szent Imre kultuszára az egész katholikus világ figyelmét fölhívja. Nemzeti szentünk, nemzeti kincsünk életünk alakításában, nemzeti kincsünk abban is, hogy benne az egész világnak észre kell venni és megbecsülni egy nagy magyar értéket s általa a magyar nemzetet. Nem kesergünk tehát hiábavaló sóhajtozással : mi lett volna, ha Szent Imre életben marad ; hiszen azt sem tudjuk, milyen lett volna nemzetünk sorsa, ha a Gondviselés intézkedéséből nem Szent László, Kálmán, III. és IV. Béla királyaink kormányozzák a következő száza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom