Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1925

12 Az alsóosztályú tanulók közös szavalóóráját havonkint megtartottuk, hogy a kezdők és a bátortalanok a kiválóbb szavalatok hatása alatt bátorságra és jó előadásra tegyenek szert. Kb. 70 tanuló szavalt ; kitűntek : Czvick 3., Margó J„ Magas M. II. o., Gábris ö., Koliárovits A., Szölgvémy J. III. o., Jellínek A., Ózdi Tóth L„ Rothnagel L. IV. o. tanulók. Mária-kongregáció. A Magyarok Nagyasszonyának oltalma és Szent Imre pártfogása alatt álló Mária-kongregációnak 2 szakasza volt. A felsőosztályuak kongregációjának prézese volt: Dr. Sommer Ti m ót tanár. Az alakuló gyűlésen prefektus lett : Keszthelyi Miklós VIII. o. t. Asszistensek : Hamvas Ödön és Jankovits Miklós VIII. o. t. Háznagy : Sas László Vili. o. t. Pénztáros: Machacsek Alajos VIII. o. t. Könyvtáros: Spick Gyula VII. o. t. Titkár: Vajnovits Lajos VI. o. t. Jegyző: Pomothy Gyula V. o. t. Consultorok : Tóth Viktor VIII. o. t., Bali Kálmán, Balázs György VII. o. t., Gerendás Ernő, Praznovszky Kálmán VI. o. t., Kürz Dezső V. o. t. Az alsóosztálynak prézese: Dr. Heckenast Kolos tanár; prefektus: Rothnágel László IV. o. t. Asszistensek : Maritsek János és Szolár Béla IV. o. t. Háznagy és pénztáros Szkalka Lajos IV. o. t. Titkár: Brigán Dezső, IV. o. t. Az ünnepélyes tagfelvételt 1925. dec. 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén, Jándi Bernardin celldömölki bencésapát úr őméltósága tartotta fényes segédlettel. A kongreganistákhoz intézett szép beszédjét itt közöljük. Kedves kongreganista jelöltek ! Ott, ahonnan én jöttem, van a Boldogságos Szűz Anyának innen-onnan kétszázéves csodatevő képe, amely előtt sok égi malasztban részesültek az emberek, sok lelki-testi nyomorúság lelt gyógyulást és a mindenható isteni szeretetnek sok kézzelfogható megnyilvánulása történt. Ezért aztán a jámbor hívek minden évben, messze földről, hol nagyobb, hol kisebb csapatokban, tavasszal meg ősszel is megjelennek a Szűzanyának csodákkal tündöklő képe előtt, hogy bánatukra vigasztalást, bajaikban segítséget kétségeikben megnyugvást és orvosságot kérjenek a szent Szűztől. Hiszen nagy bánatunkban kihez forduljunk, ha nem ahhoz az égi szent asszonyhoz, kinek ótalmába, édesanyai szeretetébe ajánlotta réges-régen első szent királyunk az ő népét és országát?! Azért nem lep meg, sőt természetesnek is találom, hogy oly szép számmal siettek a Szűzanya zászlaja alá, a kongregációba. A kongregációról lehet s meg is van kinek-kinek a véleménye. Ezek a vélemények egyéniség, gondolkodás szerint el is üthetnek és bizony el is ütnek egymástól. Az az egy azonban bizonyos, hogy az anyaszentegyház mindig helyeselte, számos búcsúval és kiváltsággal ékesítve. Az pedig, amit az anyaszentegyház jónak talál és felkarol, az Úristen szemében is kedves. Az Úr Jézus, midőn még testi alakjában köztünk járt, egy alkalommal ezt mondotta: „Ahol ketten, vagy hárman az én nevemben összejöttök, én is ott vagyok köztetek". Nos, a kongregációban hányan jöttök össze? És kinek a nevében? Nincs-e hát 0 köztetek? Ahol pedig az Úr Jézus ott van, ott jelen van a szeretet; ahol ott van a szeretet, ott van az áldás; és ahol ott van az áldás, ott van a lelki békesség, és ahol ott van a békesség, ott van a boldogság ; és ahol ott van a boldogság, ott van az Isten és ahol ott van az Isten, ott nincs híja semminek. Helyes és dicséretes dolog tehát a kongregáció tagj-ává lenni. Többet mondok. Nemcsak helyes és dicséretes, hanem üdvös is. Szent Bernát azt mondotta, hogy még sohasem lehetett hallani, hogy a Boldogságos