Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1923

7 tákhoz. A felsőosztályuak kongregációjának 43 rendes tagja volt, az alsó oszt. szakasznak 38 rendes tagja, 28 jelöltje. Az alapszabályok értelmében tiszti gyűlést havonkint egyszer, rendes gyűlést pedig hónaponkint kétszer tartottunk. A gyűléseken buzdító beszédeket a prézes mondotta. Egyes gyűléseken felolvasást tartottak a tagok különböző vallásos dolgokról. A kongregáció kebelében a következő szakosztályok működtek. A gyakori áldozók szakosztálya. E szakosztály kötelessége legalább minden két hétben meggyónni és megáldozni. Vezetője : Szomor Kázmér VIII. o. t. A sajtó szakosztály kötelessége mind pénzzel, mind egyéb más eszközzel támogatni a kath. sajtót. Vezetője: Kazella József. Az ünnepély-rendező szakosztály feladata volt, hogy a megfelelő ünnepeken gondoskodjék az ünnepélyekről. Ez a szakosztály több ünnepélyt is rendezett. Vezetője : Sebők Pál VIII. o. t. Ünnepélyt rendezett 1923. dec. 8-án, Mária Szeplőtelen fogantatása ünnepén, midőn dr. Strommer Viktorin pannonhalmi perjel úr beszélt. 1924. márc. 21-én Szent Benedek napján, amikor Diósi Akos mondott beszédet. Szent Imre tiszteletére rendezett ünnepélyen fieckenast Kolos tanár úr mondott beszédet. A misszió szakosztály kötelessége a kath. missziók ügyét különféle adományokkal elősegíteni. Vezetője : Kottra Ferenc. A szentferencrendiek templomában a szentségimádáson adoráltunk január 9-én, nagypénteken és nagyszombaton. A kongregációi könyvtár minden szünetnapon a tagok rendelkezésére állott. Résztvettünk a belvárosi plébániatemplom feltámadási körmenetén és a január 3-iki szentségimádáson. Május havában minden szombaton este májusi ájtatosságot tartottunk a szentferencrendiek templomában. A kongregáció mély hálával tartozik Bellovits Gyuláné úrasszonynak, aki a gyermekek iránt való végtelen nagy szeretetből a dec. 8.-iki ünnepélyen „Az apátlan székelyek" c. színdarabban, a Tordainé nagyasszony szerepét szives volt vállalni. Elragadóan szép játéka mindenkit megbűvölt. Szives fáradozását a jó Isten fizesse meg. A kongregáció köszönettel tartozik dr. Szomor Aurél katonai parancsnok úrnak is, aki a hazafias színdarabhoz szükséges katonai felszerelést szives volt kölcsönözni. A Mária kultuszt a rózsafüzér egyesület is hathatósan terjesztette. A társulatnak 165 tagja volt, akik 11 családot alkottak. A rózsafüzér titkokat havonkint cserélték ki az egyes családok vezetői. Az egyesület élén dr. Sommer Timót tanár állott. Cserkészet. 1923. június 7. Az alig pár napja érettségizett cserkészek vállalták azt a nagy feladatot, hogy a csapatnak állandó használatra átengedett s általunk „Túrán"-nak elkeresztelt kis szigeten a szünidei nagytáborozás előkészítő munkálatokat elvégezik. Amint a parancsnok a vasárnapi tábori szent beszédben kifejtette előttük, az ő itteni szerepük a modern magyar cserkész hivatását szimbolizálja : alig kerülve ki az életbe, első önálló tevékenységük nehéz munka és küzdelem, melynek gyümölcseit learatni nem önmaguk, hanem a kisebb testvérek, az ö utódjaik e területen — fogják. A „Turánt" emberemlékezet óta sürü csalán és komlórengeteg borította, s a „nyolcasok" partraszálltakor még akkora szabad helyet sem találtak rajta, amely egy kis sátor felveréséhez szükséges. És ez jellemezte Túrán szigeti egész nyári táborunkat: nekünk e helyen nem csak államot kellett szerveznünk és nem lehetett egyszerűen csak birtokba venni leendő cserkészbirodalmunk területét, hanem — ezt előkészítendő — előbb a földnek, a természetnek arculatát kellett megváltoztatnunk és verejtékes, kemény és kitartó munkával kellett leküzdenünk minden talpalatnyi kis helyet ezen az oly bájos kör-, nyezetben fekvő, de oly elhanyagolt földdarabon. Június 22—28 ig csapatunk egyig speciális őrse, a tanítóképzősök őrse rendezett kisebb tábort Tatabánya környékén, Ezeknek a fiuknak révén ismerte meg a helybeli tanitóképző a cszerkészetet, s a munkájuknak nem kis része van abban hogy a képzőben az idén már meg-, alakult az intézet külön csapata 266. „Pázmány" néven, Június 26-tól julius 3-ig