Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1912

6 Nincs vagy csak nagyon kevés a gyermek első éveiben a nevelőtárs és ha van is, könnyen ellenőrizhető; egészen az anyáé a gyermek, akkor lehet és kell a jót jól megalapozni. Comenius**) (XVII. sz.) a gyermek ezen első nevelését amelynek lelke az anya, helye a család „anyaiskolának" nevezte s várható eredményét a következőképen írja le: „Az anyaiskola minden tárgynak első elemeit tanítsa, oly tárgyakat, melyek magokban igen egyszerűek, bár igen súlyos néven szoktuk őket elnevezni. Korán meg fogja tanulni a gyermek a methaphysikának legegyszerűbb fogalmait, hogy mit jelentenek e szók: valami-semmi, van-nincs, így-úgy, itt-ott, ekkor-akkor, ilyen, nem ilyen, hasonló, nem hasonló stb. A physikából meg fogja ismerni mi a viz, föld, tűz, eső, hó, kő, vas, fa, fű, madár, hal stb., valamint saját testének részeit. Az optika elemeiként megtanulja mi a világosság, sötétség, árnyék, szin. Astronomiát kezd az ég, nap, hold, csillagok és mindennapi forgásuk ismeretével. Ugyanily módon tanul egy kis geographiát, mi a hegy, sikság, völgy, folyó, falu, város, ország. Chronologiát, mi egy óra, nap, hét, hónap, év; mit jelent a tegnap, ma, holnap stb. Történelmet, megtanulva, mi történt minap és hogyan történt, hogy miként viselkedett az meg ez az ember. Arithmetikát, ha megismeri mi sok, mi kevés, ha tizig számolni tanul és egyszerű összeadást vagy kivonást végez. Geometriát, ha fölfedezi mi nagy, mi kicsiny, hosszú meg rövid, vastag meg vékony, mi a vonal, a kör stb. és megtanulja a közönséges mértékeket. Statitikát, megfigyelve a könnyű és nehéz, valamint a mérlegelő, súlypont körül forgó tárgyakat. Mechanikát tanul, ha vitetünk vele tárgyakat egyik helyről a másikra, rendezgettetünk vele, némelyiket megtanítjuk, hogyan építsen vagy szedjen szét, kössön össze vagy oldjon fel valamit. Mindez igen nagy örömükre szokott lenni a gyermekeknek és csak bátorítani meg vezetni kell őket. Még a dialektika elemeit is megtanulja kérdés és felelet utján, egyes kérdésekre alkalmas, egyenes feleletet követelve tőle. Grammatikát tanul anyanyelve helyes kifejtésében, hangok, szótagok, szók pontos megkülönböztetésében. Rhetorikát, ha a közbeszédben használt szóképeket hallja és az érzelem emelkedő vagy ereszkedő kifejezését a hangban. A költői izlés alapjait vetjük kis versek tanításával, főleg erkölcsi tartalmuakkal. A házi ájtatosság mindennapi gyakorlatában, könnyű és minden szavadat mélyebb igazsággal és ékesszólással töltikel." L. F. W- Foerster—

Schütz A.: Élet és jellem. 142. s a köv. 1. Korunk egyik legjelesebb pedagógusának műve ez, melyet itt is a legmelegebben ajánlok azoknak, kik a gyakorlati nevelés iránt érdeklődnek vagy érdeklődniük kell. **) L. Browning 0. : A nevelés elméletének története. 87. s köv. 1.