Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1910

Adalékok a magyar műveltségtörténethez. — Nemzeti táncolásunk múltjából. — Irta: dr. RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. magyarságnak mint egységes nemzetnek európai környezetében három egészen magában álló nagyszerű költészete van: nyelve, zenéje és tánca. Ezek nemcsak abban rokonok, hogy egyazon tőnek : a magyar teremtő géniusznak (szellemnek) hajtásai, hanem abban is, hogy ágaik szorosan egymásba fonódnak, amennyiben a tánc a zenétől nyeri erejét és mértékeit, a zene sajátos lüktetése pedig a nyelvnek súlyozásán és hangzásközein alapozódik. A magyar faj jellemének megismeréséhez kétségtelenül e három nagyszerű költészet tanulmánya nyújt legtisztább világosságot. Nyelvünk tanulmányozása immár nagyon előrehaladott: ismerjük egyrészt ősi szerkezetét, másrészt eredeti s idegen szóanyagát is. Bndenz József, Hnnfalvi Pál, Simonyi Zsigmond, Szarvas Gábor és más érdemes nyelvtudósaink mélyreható vizsgálódásai eléggé tisztázták a magyar nyelvnek eredetét, fejlődését és sajátságait. Nemzeti zenénk kutatása is újabban nagyobb lendületnek indult mind az anyaggyűjtésben, mind az eredeti és idegen elemek kiválasztásában. Utalhatunk az enembeli tanulmányok között teszem Molnár Gézának A magyar zene elmélete (1904.) í