Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1907

Dobozi Mihály tragédiája. (Történelmi tanulmány.) Tartalom : Bevezetés. A mohácsi vész s az ország pusztulása A maróthi szekértábor. Dobozi és hitvese tragédiája. I. Tudnivalók a szereplők személyéről és származásáról. II. Az esemény színhelye: Puszta-Maróth. Bizonyítékok PilisMaróth ellen: Szemelvények az egykorú forrásokból. Puszta-Maróth helyrajzi ismertetése. Az argumentumok pontokra szedve. Befejezés. Kicsiny, de történeti múltban annál gazdagabb Esztergom vármegye területéhez fűződik a magyar-török világ egyik legmeghatóbb epizódja, hős Dobozi Mihály históriája. Szomorú történetét a költészet aranyszálaival fonta körül Kisfaludy Sándor (Dobozi Mihály és hitvese), Kölcsey (Dobozi) és mások képzelete, Székely Bertalan pedig gyönyörű képet festett a tragédiáról, mely mint a fejérmegyei nők ajándéka ezidőszerint a Nemzeti Muzeum képtárában látható.

1) Ismeretes ujabban vármegyénkben az a mozgalom, mely emlékoszloppal készül megjelölni Dobozi és hitvese hősi halálának a színhelyét; ezzel kapcsolatban talán nem lesz érdektelen, ha a történeti adatok világánál felidézzük emlékezetét a magyar haza- és hitvesi szeretet, a férfias önfeláldozás és halálra kész női becsületérzet e dicső alakjainak. * * * ') Munkácsy Mihály fényes pályája kezdetén szintén festett egy Dobozi-képet. Dobozit egy dombon állva ábrázolja, amint kivont karddal sisakosan, páncélban visszatekint a távol jövő törökökre, míg neje átfogja térdét kérve, hogy ölje meg. A kép sorsa azonban ismeretlen. V. ö. „Vasárnapi Újság", 1908, 324. 1. 1*