Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

8 jén van e pillanatban. Néhány pillanat múlva ott van a hullámhegy, ahol előbb völgy volt és megfordítva. Szóval úgy látjuk, hogy a hullámok tovafutnak, míg a hullám egyes elemei, a kalászok szépen egyhelyben bólogatnak. — Ilyen haladó hullámok a vizhullámok is. A nyugvó viz tükrére ejtett kavics magával viszi lefelé a vizrészecskét, melyre esett, ez magával ragadja a szomszédját, ez meg megint a mellette lévőt : így terjed az impulzus. Az egyes vizrészecskék csak föl s alámozognak, de különböző fázisokkal : igy adódik ki a hullámhegy és hullámvölgy. S minthogy az impulzus minden irányban egyformán elterjed, köralakú gyűrűkben kígyóznak tova a hullámok. — A hang tehát a hangzó test anyagrészecskéinek rezgő mozgása. Még pedig, ha e mozgások rendetlenül, szabálytalanul ismétlődnek zörej, recsegés, durranás vagy másféle zaj keletkezik, míg a zenei hang föltételezi a teljesen szabályszerű ismétlődést. S ez még nem is elég. Hogy bennünk a zenei hang érzete támadjon e szabályszerűségen kívül szükséges még, hogy egy határozott időn belül végbemenő rezgések száma bizonyos határok közt maradjon. Némelyek egy ideés odarezgést, mások csak egy ide- vagy egy odarezgést vesznek fel alapelemül, úgy hogy egy teljes rezgés két egyszerű rezgésből áll. Ujabban ez utóbbi megállapodás az általánosabb. A hallható hangok alsó hatása 32 egyszerű rezgés, felső hatása pedig 96.000 rezgés másodpercenkint. A nagy orgonák subcontra oktávjának alaphangja 16 72 teljes rezgés vagyis 33 egyszerű rezgés. Az említett határok — különösen a felső — az egyéni hallótehetség szerint némileg módosulnak. Hogy a most jelzett feltételeknek megfelelő zenei hang muzsikális szempontból-jól hasson, még bizonyos más tulajdonságokkal is fel kell ruházva lennie, melyekről alább fogunk szólni. A hangzó test tehát hullámzó mozgásban van. Benne a hullámok ép úgy terjednek tova, mint a kalászok hullámai vagy a vizhullámok. De midőn e mozgások a hangzó test határához érnek, innét ismét visszatérnek.- Az érkező és visszatérő hullámok együttes hatásából pedig úgynevezett álló hullámok keletkeznek. Olyan ez az álló hullám, mint pl. a megpendített húr rezgése: látjuk, hogy a húr összes pontjai egyszerre hagyják el egyensúlyi s egyszerre érik el legmagasabb vagy legmélyebb helyzetű-