Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1905

9 ket. A húrnak rögzített pontjai természetesen nyugalomban vannak, míg a húr középső pontjai a legélénkebb rezgésben. Ha ujjunkkal érintjük a rezgő húr valamely pontját, akkor szükségképen e ponton is nyugalom áll elő s így az egész álló hullám az érintés helyének megfelelően két, három, vagy még több álló hullámra bomlik. A legkisebb mozgású helyeket csomópontoknak s ha síkot alkotnak, csomósíkoknak nevezzük. Valamennyi hangébresztőben ilyen álló hullámok keletkeznek. Hogy bennünk a hang érzete keletkezhessék, a hangébresztő álló hullámainak valamely hangvezető közeg közvetítésével fülünkhöz kell jutniok. A legközönségesebb vezető közeg a levegő; benne a hangébresztőtől keltett hullámok gömbalakban terjednek minden irányban s egyenes vonalakban. Azon levegőrészecskék, melyekhez egy s ugyanazon időben ért el az impulzus, gömbfelületet alkotnak épúgy, mint az egyszerre megrezdített vizrészecskék körvonalat. Csakhogy míg az egyes vizrészecskék a terjedés irányára, vagyis a vízszintes síkra merőlegesen rezegnek, addig a levegőrészecskék a terjedés irányában, a gömb sugarai mentén végzik undulaciójukat, rezgésüket. Ennek pedig az a következménye, hogy a vezetőközeg bármely pontján nem hullámhegyek és völgyek mutatkoznak, hanem sűrűsödés és ritkulás váltakoznak. Mint a harmonika redői, a levegő rétegei is folyton összemennek, sűrűsödnek, meg szétmennek, ritkulnak. Tekintve az egyes anyagrészecskék rezgéspályájának a terjedés irányához való viszonyát, a vizhullámot keresztrezgésűnek, transversalisnak, a levegő haladó hullámait pedig hosszmentieknek, longitudinalisoknak, röviden hosszhullámoknak nevezzük. A hangébresztőnek kereszt- vagy hosszrezgésekből összetevődő állóhullámait tehát a levegőnek longitudinális, haladó hullámai továbbítják fülünkig. Halló érzékünkben ismét állóhullámok ébrednek. Hogy keletkezik e mozgások nyomán az a legegyszerűbb lelki állapot, melyet hangérzetnek nevezünk, ki tudná megmondani ? Csak az, ki a lélek és test kölcsönös egymásra hatásának titkát is kifürkészhetné. Mi a rezgő mozgás dinamikai feltétele? Az, hogy a rezgő anyagrészecskék egy, a kirezgéssel, elongacióval arányos erő hasson. Ilyen erő a rugalmasság. Ha egy húrt kimozdítok egyensúlyi helyzetéből, rugalmasság ébred fel benne; s ha kétszer akkora