Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1904

6 más néven neveznek. Ide tartoznak az ostorindák, tarackok, kelő hagymák, gumósrügyek és gumók. Az ostorindák és tarackok nem egyebek mint földön vagy föld alatt kúszó szárak, hajtások, melyek csomóikon vagy csúcsaikon rügyeket és gyökereket fejlesztenek ; ez utóbbiakból jönnek létre azután az új növényi egyedek. — A kelő hagymák a hagymás növények pikkelyei aljában keletkező kis rügyek, mig a gumós rügy mellékgyökerekkel ellátott gumóalakú rügyképződmény. — Végül a gumó a földalatti szárnak megvastagodásából, elgumósodásából keletkezik és annyi növényegyedet fejleszt, a hány rügy (szem) van rajta. Az ivaros szaporodás szerveit a virág foglalja magában, amely a vegetativ ághoz hasonlóan tengelyrészből és levelekből áll ; ez utóbbiak közöl a legfelsőbbek ivarszervekké alakultak. A virágnak tengelyrésze (kocsána) lombleveleket soha sem visel, s lehet egyszerű vagy elágazó ; az egyszerű kocsán teteje néha kiszélesedik és az úgynevezett vackot alkotja, amelyen csavarvonalakban vagy örvökben a viráglevelek vannak elhelyezve. A viráglevelek alulról fölfelé mindjobban és jobban eltérnek a vegetativ levelektől és ezen eltérés nem fokozatosan, hanem ugrásokkal történik, minek következtében a virágleveleknek egymástól eltérő több emeletét, táját lehet megkülönböztetni. — A kifejlett és hiánytalan virágon négy ilyen táj van : a csésze (kehely, calyx), párta (corolla), himtáj (androeceum) és nőtáj (gynaeceum). A két első táj a védő-, az utóbbi kettő pedig a tulajdonképeni ivar-szerveket teszi, s mig az előbbiek helyzetüket tekintve külsők és lényegtelenek, mert el is maradhatnak, addig az utóbbiak a virág belső köreiben fejlődnek és lényeges alkotó részei a virágnak. — A himtájt a himlevelek (porzók, stamina) alkotják, melyek két főrészből állanak: a himszálból (szálcsa, filamentum) és az ennek tetejére nőtt portokból (anthera), mely a himport (virágpor, pollen) tartalmazza. A porzóknak ezen alakja azonban csak az angiospermáknál (zárvatermők, magházasok) fordul elő, mig a gymnospermáknál (nyitvatermők) a porzót egy kis paizsvagy pikkelyalakú levél teszi, alsó felületén a kettős portokkal. A portok ugyanis f£ndesen két zsákalakú rekeszből (thecae) áll, melyeket az ereszték (csatló, connectivum) kapcsol egybe. A nőtáj részei a termőlevelek (carpella), melyek az angiospermáknál alsó