Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1904
7 részükön üreges képletté alakulva a termőt (pistillum) hozzák létre ; a termőnek alsó üreges részét, mely a magrügyet zárja magába, magháznak (maghon, magrejtő, ovarium, germen), a fölötte levő szárszerű képletet bibeszálnak (stylus), s végre az ennek tetejét elfoglaló, többnyire mirigyes képződményt, mely a virágpor felvételére szolgál, bibének (stygma) nevezik. A gymnospermáknál a termőleveleket helyettesítő pikkelylevelek nem záródnak be, hanem kiterülve maradnak és a toboz tengelyén helyezkednek el. Az angiospermáknál a magházba vannak zárva azon kis gömbölyű, tojásalakú képletek, melyeket magrügyeknek (gemmula, ovula) neveznek, minthogy ezekből fejlődik ki a mag; ezeknek száma igen különböző lehet. A magház belsejének azon része, a hová a magrügyek vannak erősítve, a magtanya (magléc, placenta). A magrügy vagy közvetlenül vagy nyél útján van a magtanyához erősítve ; ezt a nyelet, melyben a magtanyától a magrügyig edénynyaláb vonul, magrügyzsinórnak (köldökzsinór, funiculus) mondják ; azon hely pedig, ahol a magrügyzsinór a magrügyhöz illeszkedik, magrügyalapnak (chalaza) neveztetik. A magrügy tömör belső része a magrügybelet alkotja, melyet tövétől kezdve egészen a csúcsig (a virágos növények nagy részénél) kettős : külső és belső burok (integumentum) föd be. A burkoknak a magrügy csúcsa fölött levő nyílását magrügyszájnak (myeropile) nevezik. — A gymnospermáknál a magrügyek nincsenek magházba zárva, hanem nyilt termőlevelekhez (pikkelylevelekhez) nőnek, vagy azoknak tövében a virág tengelyén állanak. Ami már most a him- és nő-ivarszerveket és e kettőnek egymásra való hatását illeti, a gymnospermákra vonatkozólag Jurányi, Strassburger 1) és Ikeno 2) nyomán a következőket mondhatjuk : A himvirágok megnyúlt tengelyrészből és különböző számú porzólevélből állanak, amelyek vagy paizs-alakúak, vagy pedig nyeles lomblevélhez hasonlítanak és alsó felületükön fejlesztik a portokokat; e sajátságuk szerint tehát hasonlítanak a zsurlókhoz, melyeknél *) .Lehrbuch der Botanik" — „Die Angiospermen und Gymnospermen" — „Ueber das Verhalten des Poliens und die Befruchtungsvorgänge bei den Gymnospermen. 2) Untersuchungen ueber die Entwicklung der Geschlechtsorgane und den Vorgang der Befruchtung bei Cycas revoluta (Pringsheim, Jahrbücher für wissenschaftliche Botanik. 1898. IV. Hft.
