Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1904

13 sző kúpján szoktak képződni, mely tenyésző kúpon a virágszervek dúdorok alakjában veszik eredetüket acropetális sorrendben. E sorrend szerint tehát a porzók a csésze és párta létrejötte után fejlődnek és pedig akként, hogy a dúdor felső része megvastagodik s belőle lesz a porzsacskó (portok), alsó vékonyabb részéből pedig a porzószál vagyis a porzó nyele. A portokon kevéssel a kialakulás után egy- vagy két-pár kiemelkedő hosszanti csikvonal jelentkezik, melyeknek megfelelően a periblema (a dermatogentől a procambiumig terjedő szövet) külső rétegéből a himsejtek anyasejtjei származnak. E rétegnek sejtjei ugyanis érintő-irányú falak által kétkét sejtre oszlanak, minek következtében egy külső és egy belső réteg keletkezik; a külsőből lesz a portokok falazata, a belsőből pedig a himsejtek ősanyasejtjei. — Az ősanyasejtek további osztódása átalában véve csekély mértékű és épen azért az anyasejtek száma csak néha múlja fölül az ősanyasejtekét, de ha fölülmúlja, akkor rendszerint aránytalanul nagy mennyiségben múlja felül. Az egysziküeknél az anyasejtek egymástól elválva gömbalakot vesznek föl és a portok belső üregét kitöltő szemcsés folyadékban lebegnek; majd később osztódnak és pedig Strassbürge r szerint a következőképen : A nyugvó sejtmag fonálzatának szálai erősen megvastagodnak, miközben a fonalzat tekervényei mindinkább eltűnnek, s igy a fonalzat megrövidül ; majd v c j s alakú darabokra esik szét, mialatt a mag fala eltűnik, a magnedvet pedig a plasma veszi föl, mely utóbbi a magnedv helyére nyomul és a fonaldarabokat egy korongalakú térbe, u. n. egyenlítői sikba tereli. E sikban összegyűlt fonaldarabok alkotják az anyamagcsillagot, melynek mindkét oldalán a polusok felé összetartó, összehajló orsófonalak keletkeznek. A magfonál darabjai azután hosszanti irányukban két részre oszlanak és egymástól elválva a fonalzaton a polusok felé vonulnak, s itt a leánymagcsillagokat alkotják, úgy helyezkedvén el, hogy szabadvégük az egyenlítői sikfelé néz. — A poluson ekként összegyűlt fonaldarabok a szomszédosaikkal végükön egybeolvadnak és létrehozzák a leánymaggombolyagot, melynek szálai mindinkább megvékonyodnak, görbületei tekervényesebbek lesznek, s ily módon kifejlődik a két leánymag teljes magfonalzata. — Az orsó fonalak ezután a cytoplasmából keletkező, összekötő fonalak által gyarapodva, közepükön jelenté-