Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1904

14 kenyen megvastagodnak és e megvastagodás folytán összeolvadva létesitik a sejtlemezt (fallemez), melynek mindkét oldalára cellulose rakodván le, keletkezik a két leánysejtet elválasztó sejtfal, miután t. i. e leánysejteknek magva teljesen kifejlődött. A leánymagvak erre mégegyszer osztódnak és pedig az előzőhöz hasonló módon, minek eredménye négy kifejlődő sejt lesz, melyek sajátanyasejteknek neveztetnek; ezek mindegyikének tartalma később még új sejthártyával veszi magát körül s igy kialakulva teszi a pollenszemcsét. (Karyokincsis). A kétszikűeknél az anyasejtek a portokokat mindig kitöltik és egymással összefüggésben maradnak ; osztódásuk ugyanolyan mint az egyszikűeké : a magból orsóalak s végre két leánymag fejlődik, melyek között az összekötő fonalak szintén látszanak ; fellép az egyenlítőn a fallemez is, de anélkül, hogy belőle sejtfal fejlődnék, ismét eltűnik ; a leánymagvak pedig újra osztódnak két, egymásra merőleges sikban. Az igy keletkezett négy sejtmag a tetraéder csúcsai szerint helyezkedik el, majd az összekötő fonalak átalakulása folytán létrejön hat fallemez, melyek az anyasejt üregét négy részre osztják el ; e fallemezek az anyasejt falának belső oldalán keletkező lécszerű képződményekhez támaszkodnak, melyekkel kapcsolatban a négy saját anyasejtet egészen elválasztják egymástól. — Miután mindegyik saját-anyasejt tartalma körül új sejthártya fejlődött és ez által pollenszemcsévé alakult, a saját-anyasejtek fala, valamint a porzacskót kibélelő sejtréteg is feloldódik ; e feloldódás következtében nyálkás folyadék keletkezik, melyben a pollenszemcsék lebegnek, mig nem a pollenszemcsék ugyanazon folyadékot fölszivják s igy eltűnvén az összetartó folyadék, a pollenszemcsék a porzacskó fölrepedésekor széthullanak. Vannak azonban zárvatermő családok, melyeknél a pollenszemcsék egymással összefüggésben maradnak, pl. a legtöbb kosbornál, melyeknél az anyasejt fala enyvnemű anyaggá változik és ez a pollenszemcséket tömeggé ragasztja össze. — Az érett pollenszemcse falán a pollentömlő kilépésének helye legtöbbnyire meg van jelölve vagy^azáltal, hogy ott az exine vékonyabb, vagy pedig azáltal, hogy benne már kész nyílások találhatók. A kilépési helyek száma a családok szerint más és más. A pollenszemcsének magva közel a sejtfalhoz helyezkedik el és kariokinetikus úton