Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903

alkalmas tárgyat, pl. ceruza hegyét, a tiszta látás féltávolságában a szem és a rajzok közé helyezzük s így a szemtengelyek keresztezésével ejtjük öszsze a két képet. Mindkét esetben a két szem együttes használata folytán létrejött eredőkép ott keletkezik, ahol az a tárgy áll, amelyre tekintetünket irányítottuk. Azonban ezzel kapcsolatban fölötte érdekes csalódás is mutatkozik : az első, távoli helyzetben a kép erősen megnagyítva, a második, közeli helyzetben pedig lényegesen megkisebbítve fog látszani s különösen az első esetben bekövetkező nagyobbodás oly élénk, hogy az eredőképnek oly részleteit is látjuk, amelyek a közeli helyzetben nem igen szemlélhetők. Ezen meglepő csalódás magyarázata azon tapasztalati tényből folyik, hogy mi a tárgyak nagyságát a látószög és a látszólagos távolság alapján szoktuk megítélni. Ha a látószög ugyanaz, akkor annál nagyobbnak tartunk valamely tárgyat, minél távolabb levőnek ítéljük. S mivel ezen kísérletnél a távoli helyzetet a közelihez viszonyítva négyszer akkorának tartjuk, ugyanazért a tárgy a távoli helyzetben majdnem négyszer akkorának mutatkozik, mint a szem előtt a tiszta látás fél távolságában. Geometriai-optikai csalódások. A geometriai-optikai csalódások lényege, felosztása s a megfejtésüket nyújtó fontosabb elméletek. A sokféle változatban mutatkozó érzéki világ tárgyainak megismerése közben, nem tekintve színüket, megvilágításuk erősségét és tőlünk való távolságukat, szemléleteinkben igen sokszor a tárgyak és egyes tárgycsoportok alakjáról, nagyságáról, helyzetéről és irányáról is tájékoztatjuk magunkat. S ha a tárgyak ezen tulajdonságairól megalkotott szemléletek ellentétben vannak a valódi méretviszonyokkal, akkor az u. n. geometriai-optikai csalódás részeseivé leszünk. Ezen elnevezés, melyet Oppel használt először, azt a hitet kelti fel bennünk, mintha ezen csalódások egyedül és kizárólag csak a mértani alakzatok szemlélése alkalmával érhetnének bennünket. Ez a felfogás azonban, habár Oppel után számos követőre talált, mégis tarthatatlan. A geometriai idomokon kívül — mint mindjárt bemutatjuk két meglepő példán — másutt is fölléphetnek ezen tévedések. Találkozhatunk ezen érdekes csalódásokkal mindenütt, ahol a látás érzékszerve az alak, a nagyság, a helyzet és az irány meghatározásával foglalkozik. lg}' pl. fölötte érdekes és sokszor társaságok mulattatására is alkalmas az a geometriai-optikai csalódás, amelyet bármikor egész bizonyossággal fölkelthetünk, ha a társaság egyik tagját arra kérjük, hogy az elénk helyezett cylinderkalap vagy üveg megközelítő magasságát jelölje meg a