Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1903
9 színben látjuk, jóllehet a gyertya fénye most nem esik szemünkbe ; s ha most a csövet úgv mozgatjuk a látómezőben, hogy egyedül az árnyék legyen látható, a jellemző kékszín még mindig szerepel, sőt még akkor is, ha a gyertyát valaki ezen megfigyelés alatt elfújja. Csakis akkor tűnik el az árnyékot körülvevő kékszín, ha a csővet eltávolítjuk s ekkor az árnyék helye is époly fehérnek fog látszani, mint az ernyő többi része. Ha e kísérletet két teljesen egyforma színű és erejű fényforrással, pl. gyertyákkal végezzük, akkor az árnyékokat az ernyő világos alapjához viszonyítva sötétebbnek Ítéljük a valóságnál. Ugyanis az árnyékok mindegyike a másik fényforrástól ép oly erősen van megvilágítva, mint volt kezdetben az egész felület, mégis — jóllehet előbb az ernyőt világosnak ítéltük — most az ugyanolyan erővel megvilágított árnyékot sötétnek tartjuk és ebben van a csalódás. Az ernyőn a megvilágított és az árnyékolt részek között mutatkozó színkülönbözetet a valóságnál nagyobbnak tartjuk. Az e nemű kísérletek számát és érdekességét növelhetjük, ha a fénysugarakat szines üvegeken bocsátjuk át. így ha az alapot vörös sugarakkal világítjuk meg, akkor az árnyék zöldes színben fog mutatkozni. Az egyidejű kontraszt érdekes jelenségét élénken szemlélhetjük még a Meyer-től eredő kísérlet végrehajtása közben. Ha valamely szines papiroslapra, pl. zöld alapra, kis szürke négyszöget ragasztunk és mindkettőre finom fehér selyempapiroson át nézünk, akkor a szürke négyszög rózsaszínben fog feltűnni. Ha e kisérletet selyempapiros nélkül végezzük, a csalódás véget ér és a négyszöget eredeti színében szürkének látjuk. E tényből világos az is, hogy a csalódás szülte rózsaszín keletkezése kapcsolatos a selyempapiros alkalmazásával. Ugyanis ítéletünk előtt az egész berendezés úgy tűnik fel, mintha a zöld alappal a fehér selyempapiros egyet képezne, mit megerősít az a körülmény is, hogy a kísérlet annál élénkebb, minél pontosabban födi a zöld alapot a fehér lap. S mivel a zöld fátyolon át látott szürke eredeti színében rózsaszínnek felel meg, tehát ítéletünk rózsaszínben látja a négyszöget, mert az eredeti színhez ragaszkodik. S ezen tünemény megfejtésénél felhasználtuk Helmholtz második szabályát is, mely a következőképen szól: Valamely tárgy színének és megvilágításának megítélésénél fontos a tárgy eredeti színének és fényerejének ismerete, mely a hamisan alkotott szemléletet megváltoztatja. így a szines árnyékoknál a gyertya fényétől megvilágított ernyő színe vörösessárga és mi eredeti ismeretünk alapján mégis fehérnek tartjuk. Vagy Meyer kisérleténél ragaszkodunk azon ismeretünkhöz, hogy zöld selyempapiroson át nézve rózsaszínű tárgyat Ítélünk szürkének s ezen előzetes ismeretünkből kifolyólag a látott szürkét visszavezetjük eredeti színére. Élénken vizsgálhatjuk a színérzésben mutatkozó kontrasztokat a két egymásra derékszög alatt hajló lapból megalkotott készülékkel, amelyet karton papirosból bárki könnyen megszerkeszthet. A derékszöget alkotó lapok