Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

11 Lelki működések a látásnál. Az érzékszerv működésével megalkotott ideghártyakép egymaga nem elégséges a szemlélt tárgyak megismerésére. Ámbár a térben fekvő tárgyaknak és különféle tulajdonságaiknak megismerése most, a tapasztalatokkal már bőven gazdagodott korban, nagyon egyszerű lelki tény gyanánt tűnik fel előttünk, mert ha valamely tárgyat, pl. házat szemlélek, úgy látszik, mintha egyszerre észlelném nagyságát, távolságát, szinét, külső részleteit stb , azonban ezen házról szerzett ismeretünk, melyet szemléletnek nevezünk, sok lelki működés, előzetes ismereteinkre alapított következtetés, összehasonlítás eredménye. A látás folyamata, a mennyiben a tárgyakra vonatkozó érzéki tárgyképek a szemléletek megalkotására vezet, számtalan különálló működésre bontható. E folyamatok egy része az érzékszervben, a szemben történik és ezek alapját teszik az értelem azon műveleteinek, amelyek a külső világ alapos megismerésére vezetnek. Rövid vonásokban elsoroljuk azon psychologiai tényezőket, a melyek a látás érzékszervében gyökeredző megismerések közben létesülnek. Hogy látás érzete támadjon bennünk, a szem részéről a következő három föltétel szükséges: 1) hogy a tárgy vagy önmagában világító, vagy más fényforrástól megvilágított legyen, azaz kell, hogy a tárgyról fénysugarak érkezzenek egyenes irányban a szemlélő szeméhez ; 2) hogy a látás külső szervéhez jutott fénysugarak a szem lencserendszerén megtöretve az ideghártyán a szemlélt tárgynak éles képét állítsák elő ; 3) kell hogy e kép izgatást keltsen a szem ideghártyáján és ezen inger az agy idegeken — mintegy vezető sodronyokon át — az agyba vezettessék. Az eddig lefolyt hármas működés alapját teszi az alany további lelki tényeinek. E három folyamat megtörténte után az agy kezdi meg működését. Az ideghártyára vetett kép ugyanis ingerként szerepel és izgatásba hozza az agyból eredő látóideg végkészülékeit a pálcika és csapréteget, amely sejtek izgatása eljut az agyba s itt támad a látás érzete, a fényérzet. Ezen izgatás módozata még nagyon vitás kérdés. Legvalószínűbb vélemény az, hogy kémiai felbomlás létesíti a pálcika és csaprétegeken az ingereket ; még pedig ezen vegytani folyamatot az ideghártyán talált látó-bibornak kémiai színváltozása idézi elő s ez hat azután inger gyanánt a látóidegre. Ezen vegytani felbomlás mellett szól az a körülmény is, hogy a fényérzés a fényhatás után nem jelentkezik mindjárt, hanem bizonyos idő elteltével. 2) A szem idegeit legjobban a fénysugarak, a leb (aether) keresztrezgései képesek izgatni ; ámbár ezeken kívül még más benyomások is kelthetnek fényérzetet ; ilyenek : nyomás, ütés, elektromos folyam stb. E nemű hatások folytán keletkeznek bennünk a fényérzetek, amelyek erősség és szín szemDr. Hajdu-Zoltvány Lélektan és Gondolkodástan. 30. 1. 3) W. Wundt Grundriss der Psychologie. 27. .