Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

12 pontjától különböznek egymástól. Ha két fénysugár közül az egyikben a leb nagyobb számú rezgéseket végez másodperczenkint, mint a másikban, akkor e sugarak között szini fokozat lesz. így megkülönböztetünk a rezgések nagyobbodó száma szerint : vörös, narancs, sárga, zöld, kék, sötétkék és ibolya szinű fénysugarakat, a melyek a nap összetett fehér fényének alkotó elemei: a szivárványszínek s együttes jelentkezésük alkalmával a nap színképét (spektrum) alkotják. Fényérzetek között továbbá erősség szempontjából is teszünk különbséget, mely fényerősség a benyomás, az inger élénkségétől függ. Minden fényérzetnél e két jellemző sajátságot kell figyelembe vennünk és ezek alapján használjuk, a világoskék, sötétkék, sötétvörös, halványsárga stb. elnevezéseket. A különböző színek felfogási módozatára elfogadjuk Young — Helmholtz féle elméletet, amely szerint az ideghártyán három alapszín — vörös, zöld és indigó-kék — iránt érzékeny idegrostot találunk. Ezen idegeket ugyan minden szín ingerli, de különböző erősséggel és ép ez okozza a színeknek megkülönböztetését. A vörös szinű azaz 450 billió rezgésű fénysugarak, a vörös idegeket leginkább; a sárga lebhullámok egyenlő mértékben izgatják a vörös és zöld iránt fogékonj' elemeket ; a fehér szín mindhármat egyforma erősséggel. A bekövetkező vegytani folyamat miatt az érzet nem fejlődhetik ki rögtön az ingerhatás után, hanem kis időre 0"005—0"006 mp-re van szükség, hegy fényérzés létesülhessen. *) Valamint a fénybehatás alkalmával nem jön létre mindjárt az érzet, épúgy az inger megszűntével nem tűnik el az rögtön ; hanem hogy az érzet az ingernek megfelelő legmagasabb erősségi fokot elérje s belőle a felfogó felocsúdjék még V? mp-et igényel, mert a kémiai folyamat, mit a fény hozott létre, nem szűnik meg egyszerre, hanem tovább tart az ingerlés után is és vele együtt az érzet is. Ezen utóbbi idő persze annál kisebb, minél élénkebb volt a fénybenyomás. Az érzés tehát, mint lelki folyamat, az agy működésének közvetítésével jő létre ; maga az érzékszerv csak eszköz, melynek segélyével a lélek tudomást szerez a külső világ tárgyairól. Az érzeteket mindig külső tárgyakra vonatkoztatjuk, még akkor is, ha a fénybenyomás teljesen subjektiv természetű, azaz : az inger magában az alanyban keletkezik, pl. valamely agyban keletkezett fényhatás ébreszti. Hogy az érzeteket mindig az ingert létesítő külső tárgyakra vonatkoztatjuk, ez már gyermekkorunktól kezdve, de azért csak lassankint fejlődik és folytonos tapasztalással jutunk el hozzá. Azon lelki működést, melynek alapján az érzeteket a külső világ tárgyaira vonatkoztatjuk, azaz kihelyezzük, észrevcvésnek nevezzük és ezen lelki folyamattal kapcsolatban elménkben támadt ismeretet a tárgyról észrevevési képnek, észleletnek mondjuk. Hogy valarftely érzet észrevevéssé váljék, kell hogy az érzet, az agyban egyidőben keletkezett többi érzetek csoportjából kiváljék és így egyedül állva, Dr. Klug N. Az érzékszervek élettana.