Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1902

9 hez szemünk alkalmazkodik, mig a többiek elmosódva látszanak, mert a róluk jövő fénysugarak vagy az ideghártya előtt, vagy pedig utána egyesülnek és így a recehártyán a kép élességét lényegesen leszállító szóródási körök keletkeznek. A szem alkalmazkodó képességén kívül föl van még ruházva oly készülékekkel is, amelyeknek segélyével a külső ártalmas hatásokkal szemben védelmet talál. E védő eszközök a szemhéjak, amelyek egyrészt a porszemek bejutását akadályozzák meg, másrészt meg, mi jóval fontosabb, a túlságosan erős fénynek útját elzárják és így fényerejét nagy mértékben alászállítják. Mindaz, amit eddigelé a szem berendezéséről és működéséről mondottunk, csakis az egy szemmel való látásra vonatkozik. Mi azonban a tárgyakat rendesen két szemmel vizsgáljuk és így fölötte fontos, hogy megvilágítsuk azon előnyöket is, melyek a két szem együttes használatával járnak. Midőn mi a külső világ tárgyait két szemmel nézzük, mindannyiszor külön képek jönnek lépre a két szem ideghártyáján a látott tárgyakról és pedig a jobb szem a tárgy jobb oldaláról alkot képet, mig a bal szemben a tárgy bal oldala rajzolódik le síkkép alakjában. E két kép dacára mi mégis egynek látjuk a tárgyat. Ugyanis e képek mindkét szemben egyneműek s a recehártya megfelelő helyeire esnek és így a szem a két képet egyetlen tárgyra vonatkoztatja. A két kép egyesítésének eredménye lesz azután, hogy mi a tárgyat mint tömör testet plasztikusan fogjuk magunk előtt látni ; s ez az u. n. testi vagy sztereoszkopi látás. A tárgyaknak ezen kidomborodó formában való látása jobbára csak a közelfekvő tárgyakra szorítkozik ; minél távolabb álló tárgyat szemlélünk, annál megegyezőbbek lesznek a tárgyról a két szemmel megalkotott megfelelő helyzetű képek és igy a tömörség érzete is annál inkább elenyészik. Ez az oka, hogy a távoli égitesteket: napot, holdat, állócsillagokat stb. nem gömb, hanem korongalakuaknak látjuk. A két szem ezen egyesítő működését és az ennek alapján keletkezett testi látást szépen mutatja a sztereoszkopnak nevezett készülék is, amelynek segélyével valamely tárgy jobb és baloldalról készített síkképet — épúgy mind a két szemmel — egy egésszé egyesíthetjük és a tárgyat kidomborodott testnek látjuk. Ezek volnának azok az előnyök, amelyek a szemet minden más optikai műszernél tökéletesebbé teszik. Azonban e számos előny mellett találunk szép számmal hiányokat is, melyeket szintén részletezünk, mert csakis ezen tökéletlenségek földerítésével és megértésével nyerhetünk majd tiszta képet azon csalódásokról, melyeknek forrását a szem hibái alkotják. A szem tökéletlenségei között csak fölemlítjük minden magyarázat nélkül az alkalmazkodás terén nyilvánuló hiányokat, amelyek a rövid és túllátó, továbbá az öregkorral kapcsolatos messzelátó szemnek sajátos tulajdonDr. Klug N. Az érzékszervek élettana. 179. 1.