Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1901

Kilencz százada, hogy a szent halom ormairól büszkén tekintenek alá azok a tiszteletreméltó falak, a melyeknek érdemdús lakói tüzes lelkesedéssel, fáradságot nem ismerő kitartással lengetik az üdv zászlaját, hogy uralmát minél szélesebb körökben biztosítsák. Olthatlan hévvel küzdenek a szent kereszt diadaláért,. mint hű és méltó fiai sz. Benedeknek, annak a valóban áldott férfiúnak, a kit Isten végtelen bölcsesége és irgalma az emberi társadalom egyik legüdvösebb intézményének főtényezőjévé választott. * * * Politikai tekintetben szomorúbb, társadalmilag ziláltabb, vallási szempontból ridegebb, erkölcsileg sülyedtebb viszonyok alig uralkodtak e földtekén, mint a népvándorlás körüli századok folyamán. A barbár törzsek pusztító támadásai és azok a kíméletlen harczok, a melyek a nyugati birodalmakat vérrel és romokkal borították, nyomasztó szenvedésekkel sújtották a népeket. A teljes vallástalansággal a tudatlanság, a babona és erkölcstelenség homálya borult a lelkekre. A szellemi haladás megbénult. Az anyagi jólét aláhanyatlott. Meglazultak a legeszményibb kötelékek. Oly romlottság hatalmasodott el, a mely elfojtott minden emberi érzületet. Ragályként terjedt a gonoszság, a mely a legaljasabb szenvedélyek zsákmányaivá tette a sziveket. A végenyészet örvényéhez jutott a társadalom. Feldúlt szervezetébe egyedül azon tanok önthettek uj életet, a melyeket a kereszténység hirdetett. Sokkal mélyebben hatotta azonban át a romlás mételye a társadalom összes rétegeit, sokkal nagyobb mérveket öltött a pusztulás, hogysem végzetes uralmát a kereszténység azonnal megakadályozhatta volna. Az egyedre és összeségre egyaránt kiható magasztos tanainak segélyével mindazáltal lassan bár, de biztosan egyengette azon csodálatot keltő átalakulás útjait, a melyet hatása folytán az emberiség élete, a társadalom képe szemeink elé tár. A feloszlás veszélyében forgó társadalom megmentésére irányított rendkívüli munkának végrehajtásához azonban rendkívüli vállalkozás kívántatott. A súlyos feladat sikeres megoldása csak hősies lemondás, önfeledett áldozatkészség, pihenést nem ismerő munkásság és rendíthetlen kitartás mellett volt remélhető. A szellemi erő e győzhetlen fegyvereivel küzdő harczosokat, a kik a társadalom békéjét, az emberiség szabadságát, az élet komolyabb irányát kivívni és biztosítani törekedtek, a kath. egyház szerzeteseiben találjuk. Mint egykor Gedeon hadserege a legkezdetlegesebb fegyverzettel, de annál tüzesebb bátorsággal és lelkesedéssel indult az izraeliták birodalmát fenyegető amalekiták ellen : akként szállottak sikra e hőslelkű férfiak is minden földi hatalom és külső befolyás nélkül, egyedül a hit, az önfeláldozás és fe-