Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900
36 következményei voltak, a mennyiben a Duna magas vízállása visszanyomta a Rábát, ez pedig alacsony partjait átlépve, pusztítva rohant a természetes lejtőn a Répcze és a Kis-Rába völgyében a Hanyság felé s innen a Fertőbe, melynek feneke 40'3 m.-rel alacsonyabban fekszik, mint a Rába vizszine a vasútnál Sárvár mellett. 1) Hogy a Rába mily gyakran önthette vizét a Hanyságba és a Fertőbe, leginkább az a sok iszap mutatja, melyet az említett helyeken lerakott. A Hanyságban lerakott iszap termékenységénél fogva csakhamar búja vizi növényzetnek lett éltető anyjává, mely elkorhadván, mit a gyakran reá törő víz is elősegített, vastag turfaréteggé lett. Az tehát kétségtelen, hogy a Fertő gyakran kapott a Rábától vizet, valamint kétségtelen az is, hogy a nevezett tó vízállásában mindannyiszor jelentékeny változás állott be. Már fentebb említettem, hogy midőn Nádasdy Tamásné 1568-ban a Rábczát a Fertőtől elrekesztette, emennek vize tetemesen leapadt. 1778-ban a Rába oly nagy volt, hogy másodperczenként 15,558 köbláb vizet szállított, tehát oly mennyiséget, melynek levezetésére a szabályozás előtt képtelen volt 2); ezt természetesen ismét a Rábaköz és a Fertő érezte meg. 1813-ban is a Rába áradásai növelték meg annyira a Fertőt, hogy majdnem akkora lett, mint az előző század 80-as éveiben. Az 1837. év tavaszán a sűrű esőzések következtében megáradt Rába s Répcze vizének nagy része az előző években kiszáradt Hanyságon keresztül a Fertőbe ömlött. Ugyanezen évre következő télen annyi hó esett, hogy a tavaszi olvadáskor sem a Kis-Rába, sem a Répcze nem bírta medrében levezetni a nagy mennyiségű vizet, a mely azért nagy erővel rohant a Fertő felé s az útjába eső eszterházi-pomogyi töltésen is átcsapva, azt több helyen meg is rongálta. 3) 1876-ban is sok vizet kapott tavunk a Rábczától, 1878-ban pedig, mikor a Fertő délkeleti partján feküdt gazdasági épületeket alámosta, csaknem egész télen át a Rábcza vizével táplálkozott. 4) Az elmondottakból már eléggé beigazolva látjuk, hogy a Fertő ingadozásának legfőbb okául a Rábát és a vele összefüggő Rábczát és Répczét kell tekintenünk, mert valahányszor ezek kiáradtak, a Fertő mindannyiszor megnövekedett. Van azonban a Rába áradásain és az említett patakokon kívül még más tényező is, a melyet a Fertő különös magaviseletének vizsgálásánál szem elől téveszteni nem szabad s ez a talajvíz. Eddig ugyan a talajvízre vonatTekintetbe véve, hogy a Rábának a Fertő felé nagyobb esése van, mint a Duna felé, nem lehetetlen, hogy a "Tört. előtti időben a Rába az esés törvényét követve, a Répczével párhuzamosabban folyt és csak későbben vájta mostani medrét. A Rábaszab. Társ. zsebk. 172. 1 2) Dr. Halasy: K. i. k. 11. 1. 3) U. az. 12 1. *) Mayrhofer i. füzete 23. 1.
