Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1900

37 kozólag szakszerű megfigyelések itt nem történtek ; de azért elegendő bizonyítékunk van arra, hogy itt a talajvíz létezését elfogadjuk. Erre utalnak nevezetesen a Fertő partjain felszínre kerülő apró források és pedig kül. azok, a melyek Nezsider és Védény közt kerülnek napfényre. Itt — Mayrhofer szerint — pinczét ásni lehetetlen, mert már 2—3' mélységben vízre találni.

4) Ugyanígy nyilatkoztak Dr. Mozer és Hecke m-óvári tanárok,

5) kik 1865-ben, a tó kiszáradásának első évében, ott vizsgálódtak ; pedig nem szabad felednünk, hogy e helyek 19—20 m.-rel magasabban feküsznek a Fertő vízszinénél. Vájjon ez a víz a Lajtából vagy a Dunából szivárog-e ide, azt csak alapos megfigyelések dönthetik el. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a Fertő medenczéje a nagy bécsi medenczével, ha másutt nem is, de éjszakról összeköttetésben van. Bruck alatt ugyanis körülbelül 3 km. hosszú s 1—2 km. széles alacsony fekvésű rétség terül el, honnét a Fertőbe egy keskeny völgy vezet, mely először D.-K.-re húzódik Parndorfig, innét D.-Ny.-ra egész a soproni-pozsonyi országútig, a hol a D.-K.-re húzódó Mar-völgygyel egyesülve, Nezsider mellett a Fertő medenczéjébe nyílik. Pauer János szerint a Fertő e völgyön át a Lajtától 1830-ban nagy mennyiségű vizet kapott és ugyancsak ő azon véleményének is kifejezést adott, hogy a Fertő a Dunától is sok vizet kapott a most említett kapun át.

1) Ezt is azonban, valamint a többi, a talajvízzel kapcsolatos kérdéseket csak hosszabb megfigyelés van hivatva kideríteni. U. a. 32. 1. 2) Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt, 1866. XVI

. Bd. 3) Verhandl. d. geol. R Anst. 1870. 99. 1. Kovács Vidor.