Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

31 Az erős nemzeti érzület azonban, mely sok irónk lelkét eltöltötte, mégis talált módot arra, hogy magát a rokon lelkekkel megértesse. Ha nyíltan nem lehetett, példázatokban, allegóriákban szóltak a közönséghez, melynek nagy részében, ha csak mint homályos ösztön is, de élt a nemzeti érzület. Ennek erősebb életre keltése volt ez időben az irodalom legelső, legszebb és legnemesebb feladata. A folyóiratok közül az „Erdélyi Muzeum", „Tudományos Gyűjtemény" és különösen a Kulcsár István szerkesztésében megjelent „Hazai Tudósítások" azok, melyek a nemzeti ügyet odaadó buzgósággal ápolták. A Budai testvérek és Virág Benedek tört. munkáin kivül különösen Horvát István monográfiái g3

rakoroltak jótékony befolyást a magyar közönségre ; de sokkal nagyobb hálára kötelezte nemzetét Horvát mint egyetemi tanár, mert ilyen minőségben élő szóval, közvetlenül hathatott a fiatalságra. A nemzetiség eszméjének legelső és legtöbb sikert felmutató munkásai mégis a költők voltak. Ők indították meg Bécsben azt a mozgalmat, a mely később a magyar irodalom virágzására vezetett ; ők voltak megindítói és vezetői a nyelvújítási harcznak is, melynek nálunk nem pusztán nyelvészeti szempontból volt értéke, hanem politikailag is, a mennyiben az ébredező nemzeti szellemre erősbítőleg hatott. A magyar közönség, különösen a hölgyvilág a nemzeti tespedés és az ezzel karöltve járó irodalmi pangás korában, a XVIII. században, elszokott a magyar szellemi termékek élvezetétől. Első feladat volt tehát olvasó közönséget teremteni a német és franczia helyett a magyar irodalmi termékek számára, erre pedig nem komoly, tudományos munkák, hanem vonzó szépirodalmi művek lehettek hivatva. Első helyen a korszakos működéssel valamennyit felülmúló Révai Miklós és Kazinczy Ferencz említendők. Mindketten önzetlen buzgósággal iparkodtak nemzetiségünk utolsó védbástyáját, a magyar nyelvet oly színvonalra emelni, hogy az idegen irodalmi formák meghonosítására alkalmas legyen. Különösen Kazinczy nyelvünket oly átalakításon vezette keresztül, melyet a nyelvek történetében habozás nélkül nevezhetünk páratlannak. A költészet terén Kisfaludy Sándor a magyar nemzet életéből vett regéivel és dalaival eleddig páratlan népszerűségre jutott. Kölcsey Ferencznek magasan szárnyaló költészete ragyog a nemzeti színezettől. Berzsenyi Dániel addig hallatlan, szinte megrendítő erővel ébresztgette hazafias verseiben a sokáig tespedő nemzedéket. Vörösmarty és Czuczor is már egész nagyságukban tündököltek. Vörösmarty remegve nemzete jövőjeért „Zalán futása" cz. remekművében a honfoglalást tárja eléje, hogy kimutassa a magyar nemzet sülyedését és így régi dicsőségének visszaszerzésére ösztönözze. Nemzetünk közönyének megtörésére azonban az említetteknél is nagyobb hatást gyakorolt Kisfaludy Károly drámáival és beszélyeivel, melyekben „a hazának erőteljes előidejét kivánta felmutatni." A társadalmi talajnak ily módon való előkészítése után nyilt meg az 1825/27-iki országgyűlés, mely forduló pontot jelez nemzetünk történetében.