Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1899

22 des tárgyak sorába helyezi, jelentékeny vívmány ugyan, de tényleg semmi eredménye sem lett, mert végrehajtatlan maradt. A törvény másik része pedig csak hiu igéret maradt, mert a helytartótanács magyarosítása ügyében kiküldött bizottság jelentése teljesen elmaradt. Bizonyos aléltság vett erőt ismét a nemzeten, melyből csak a következő század elején kezdett ébredezni, mikor a bécsi kormánynak teljesítetlen maradt ígéretei kezdették kijózanítani. A magyar nyelv ügye is csak 13 év múlva, az 1805-iki országgyűlésen került ismét szőnyegre. A magyar nyelv ügye 1805. országgyűlésen. A nemzetben mindinkább kezdett gyökeret verni az a meggyőződés, hogy, ha nyelvünknek általánossá tételében, fejlesztésében, kimívelésében a bécsi kormány jóakaratára támaszkodik, czélját egykönnyen el nem éri. Az ígéretek, melyek a nemzet kívánságaira válaszul jöttek, csak ígéretek maradtak. Természetes tehát, hogy a nemzet kezdette belátni, hogy csak bátor és határozott fellépéssel mentheti meg magát az erőszakos német kormány ellen, a mely gondosan ügyelt a magyar nemzetiség ápolása és a honi nyelv mivelésére alakult egyesületeknek elnyomására. *) Az ébredező honfiakra jótékony hatással volt az uj életre kelt nemzeti irodalmunk is. Kisfaludi Sándor „Hymfy Szerelmé"-ben megmutatta, hogy mire alkalmas a lenézett magyar nyelv. Berzsenyi, Szemere, Vitkovich, Horváth Endre ha nyiltan nem is, titokban hatalmas tényezői voltak a nemzeti élet fejlesztésének. A szigorú könyv- és hirlapczenzura a nemzet előhaladását czélzó eszméknek megbeszélését, nyilvános megvitatását lehetetlenné tette. Mind általánosabbá lett a panasz, hogy a népet, a nemzet nagyobbik részét, tudatlanságban hagyják s így a magyar nemzet haladásának gátat vetnek. Az elkeseredéssel határos elégedetlenség mind mélyebb gyökeret vert a hazafiak szivében és különösen a megyei gyűléseken nyertek az ilyen érzelmek kifejezést. Ily körülmények között nyilt meg Pozsonyban 1805. okt. 13-án az országgyűlés. A kir. leirat hízelgő szavakkal kér a nemzettől az előnyomuló francziák ellen segélyt és biztosítja Őt, hogy a béke helyreállítása után a nemzet üdve és boldogsága atyai gondoskodásának egyik fő tárgya leszen. 2) A nemzet azonban többszöri csalódás után nem igen mutatkozott hajlandónak a kért segítség megadására. Végre azonban a nádor sürgető kéréseire megszavazták a nemesi felkelést, de egyúttal alkalmasnak vélték a pillanatot a magyar nyelv ügyének előmozdítására is. 1) Kerékgyártó Árpád : Magyarország tört. VI. 78. 1. 2) Az 1805. eszt. orsz: gyűl. írásai. 9. 1.