Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1898

È említi Voltairet> Roüsseaut, kinek Nouvelle Héloïseât és Júliáját Szegedy Róza is olvasta ;*) továbbá Parnyt, a franczia Tibullust, Lafontainet, Madame Deshouliérest stb. A németek közül negyvennél többet felsorol, kik között a főbbek: Goethe, Schiller, Herder, Lessing, Wieland, Weber, Kotzebue, Klopstock, Fichte stb. Ezen külföldi írók voltak egyszersmind azok, kik a magyar irodalom új-franczia és német-görög irányainak képviselőire hatottak és őket utánzásra birták. A hazaiakról Hattyúdalában tesz említést : 2) S midőn így fájt magyart sehol Nem láthatnom, hallhatnom ; Legédesebb élelmem volt Magyar könyvet forgatnom : Csak hogy magyart lássak, halljak Lélekzeni könyvekben, Ha nem lehet valóságban, Hát legalább képekben. Ti Gyöngyösi, Zrínyi, Pázmány, Bessenyei, Báróczy, Ányos, Virág és Kazinczy, Szabó, Rájnis és Orczy, -—r Ti Verseghy, Sándor, Horváth, Teleki és Barcsai, Ti Faludi és Dugonics, Bacsányi és Révai ! Szándékosan hagytuk legutoljára az ó-klasszikus iskolát, mert ezzel már bővebben kell foglalkoznunk. Ha végig tekintünk hazánk történelmén, azt a meglepő jelenséget fogjuk észrevenni, hogy az előbbi századokban a magyar férfiaknak ajkáról, ha a mindennapi életben nem is, de hivatalos minőségben bizonyára több latin szó hangzott el, mint magyar. E ferde szokást is csak a történelem fejti meg teljesen. Vessünk csak egy pillantást vissza a renaissance idejére, Hollós Mátyásnak udvarára és megtaláljuk a dolognak magyarázatát. A humanisták még a legnagyobb magyar királyt is rá tudták venni, hogy az ő kedvükért meg az akkori divat szerint latinul beszéljen és a magyar nyelvvel mit se törődjék. A Hunyadyak kihalta után idegen származású fejedelmek alá L. Két szerető szív. tört. Hátrah. M. III. kötet. 10 levél, 45 s köv. lap. 2) Kisf. S. Hátrah. M. Pest, Heckenast G. 1870. I. k. 9. ének, 30, és 35. dal; valamint Hirnfy szerelmei Előszavában a fent eml. összkiadás 9. lapján.