Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1892
22 utal. Róma csak a sabinok által lón sajátos és önálló állammá, de eleinte inkább patriarclialis és thcokratikus, mint a szó szoros értelemben vett politikus állammá, mely szigorú és szent rendszabályaiban, a legjelentékenyebb jövő csiráját hordozta magában. Ezen korszak istenei és vallásos alapitványai is ezen jövőnek pályáján hatalmas lökést képeznek; habár nem mindegyik tekinthető lényegileg és kizárólag sabin eredetűnek, mégis azt bizonyítja a történelem, hogy ezeket csak a sabinoknak Rómában való letelepedése óta tisztelték és behozatalukat Titus Tatiusnak és Numának tulajdonítják. Itt van Jupiter a világos, a tiszta, a szent, melynek papságát Numa saját személyével megtisztelte 1) és a Capitoliumon neki szentelt titokteljes vár, (arx) a melyben Titus Tatius lakott és a. honnan Numa királyi méltóságához a legfönségesebb biztosítékot merítette, ez is a római auguroknak azon szentélye, mely mindig a fenség ezen fényes atyjának volt szentelve. Itt van mellette Juno. mint a nci méltóság és a családi élet anyai jogának istennője, melyet Rómában mindenkor a sabin anyák, azaz Róma első családanyáitól származtattak. — Itt van továbbá Minerva, mint a meggondolás istennője es jfanns a mennyei eredet ősi nap-istene és Dins Fidius a hűségnek és a világosság minden becsületes és igazságos cselekedetének istene és Termimis, továbbá Fides és ezen korszak többi alkotása, melyek világosan tanúsítják, hogy a sabinok vallása a természet vallás ősrégi alapján már a jog elvek és a dolgok erkölcsi rendjének komoly és méltóságteljes öntudatára emelkedett. — Ehhez járult a főpapságnak és a Vesta tiszteletnek uj rendje, mely ezentúl a polgárság összes családjai számára egy szent góczpontot képezett; továbbá ide tartozik a saliak alapítása, melyben a rómaiak cs sabinok a palatinusi Mars és a sabinus Quirinus közös tisztele által egyesültek ; ide sorolhatók az indigetamenta 2) szent formulái és imádságai, melyek szerint a római polgár egész életének minden természetes, szellemi és erkölcsi fejlődését a láthatatlan jelen vallásával és az istenek elengedhetlen közreműködésükkel átszőtted. — Ide sorolhatók a papság az áldozatok és az engesztelő áldozatok számára szerkesztett törvények. Szóval Róma zsenge évei ekkor oly fegyelmezettek lettek, hogy habár hosszú időre nem voltak kielégítők ; de kezdetben azon szellem jeles iskolájává vált, melyet Róma és a rómaiak államának keletkezesénél magunknak képzelünk. Ez a régi Amiternum, Reate és Cures azon sabin fegyelme, mely a régi rómaiak számára egész Folybius idejéig megőrizték azt a szigorúan vallásos jelleget, melyben a maga nemében müveit görög a legmagasabb állami bölcseséget ismerte fel. A második korszak és egészen más idő kezdődik a Tarquiniusokkal ; ez azon kor, a midőn Róma megszűnik Sabin jellegű patriarclialis állam lenni ') Liv. I. 20. Quamquam ipse plurima sacra obibat, ea maxime, quac nunc ad Dialem 11 aminem pertinent. ä) »Indigetainen ta « czim alatt a római istentisztelet legrégibb irott imiékeinek egy részét értjük, melyet még Numa törvénykönyvéből meriltetnek. A sz. atyák Numa törvényét csak Varró könyvéből ismerik. Preller „Röm. Myth."