Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1890

16 tok adására és fuvarozásra szorittatik. Egyéb utalványokat is igen könnyedén osztogatnak ; pedig ezeket a zárszámadás idején a hadbiztosság nem akarja betudni a megyére eső adóösszegbe. A várbeli őrség részére évenkint 420 öl fát kell beszállitaniok s vizhordásra is naponkint 2 szekeret követelnek, a mi szintén nem csekély terhe a népnek. Mindezek alapján kéri a vármegye, hogy szegény és a megélhetés eszközeitől is megfosztott népe felszabadittassék elviselhetetlen terhei alól s igy .kissé összeszedhesse magát. E hosszas harczok s a nyomukban járó pestis pusztításai következtében a vagyoni és népességi gyarapodásban rejlő nemzetgazdasági tőke érzékeny károkat szenvedett ; ennél azonban még károsabb volt az a hatás, mely a nép erkölcsi elvadulásában nyilatkozott. A vagyonuktól kifosztott parasztok, majd a zsákmánylás- és prédához szokott kuruczok közöl is sokan nem tértek vissza a békés foglalkozás köréhez ; tolvajok-, latrok- és útonállóktól hemzsegett az ország úgy, hogy a veszélyeztetett személy- és vagyonbiztonság, a megromlott közerkölcsök javítása és helyreállítása érdekében a kormány ismételt rendeletekben intézkedik. Az egyház és állam egj'üttes működése, az újra éledező hitélet és közbiztonsági intézkedések összes hatásukban végre lassankint megtermik a belső rend áldásos gyümölcseit.

1) Esztergommegye az 1711. év óta többször megújított kir. rendeletek alapján 1721-ben parasztokból álló s felesküdött közbiztonsági testületet szervez. Mindkét járásban egy-egy hadnagy és kapitány vezetése alatt a falusi tizedesek őrködnek a jó rend érdekei felett, Utasításuk szerint kötelesek a tolvajokat, huzóvonókat, kóborlókat, paráznákat, gyilkosokat s más czégéres gonosztevőket s törvénytelen cselekedeteket üldözni, a vasárnapok és az egyházi ünnepek megszegőit megzabolázni, a szökevény jobbágyokat, uraik passusa nélkül járó szolgákat letartóztatni. Szükség esetében egyik falu a másik segítségére megy ; a paraszt bűnöst a meg}

reházára hozzák, a nemest pedig feljelentik a szolgabírónak további eljárás végett. A ki vasár- vagy ünnepnap a plébános engedélye nélkül dolgozik, annak 6 frtot érő jószágát elhajthatják ; ebből 4 frt a templomé, 2 frt a hadnagyé. Szükség esetén a kapitányok executiót is alkalmazhatnak. És mivel az Ur isten ellen való káromkodás, szitkozódás és hamis esküvés a nép között igen eláradott „az melyért eő szt. Fölségének is áldása az Földről elvétetődött és más ostoritul is retteghetünk" — úgymond az utasitás — ezért a biztonsági testület tagjainak "Valamint a birák és eskütteknek szigorú kötelességévé tétetik, hogy az ily káromkodókat annyiszor —mennyiszer megcsapassák (12), a nagyobb káromkodók pedig a megye börtönébe vettessenek.'

2) *) A két Zaptis (igy) kapitány a megyétől 10—10 frt fizetést is húzott. Az elnevezés valószínűleg a török (zaptieh, csendőr) időkből való. '-) A lakószobán kivűl dohányoznia senkinek sem szabad a sok tüzeset miatt ; a biró a vétkest mindannyiszor a falu javára 60 pénzzel büntesse. Ha a biró azt nem hajtja végre (ellenőrzője a tizedes), a megyeház deresén megcsapatik (12) ; a dohányzót pedig a szolgabíró 90 pénzre büntesse. A népre eső terhek is vagyonarányban viselendők (előfogat, katonabeszálláso-