Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1889

Rabszolgaság az ókorban, s különösen a rómaiaknál.*) A rabszolgaság a régi társadalomban természetes, igazságos és elkerülhetetlen dolog volt. A rabszolgaság történelmi tény, mely századokon keresztül ismétlődik. Ha még oly messze megyünk is vissza az ókorban, a rabszolgaság nyilvánulásaival mindenütt találkozunk. Kezdete messzebbre felhat, mint összes biztos ismereteink a régen múltról. Es ha a jelent vizsgáljuk, habár a keresztény Európa a rabszolgaságot, mint ilyent, meg is szüntette, mindazáltal el van az még most is terjedve a föld minden világrészében. Söt vannak országok Európában is, melyekben az még mindig kisért, s kérdés, valljon ha azok régi hatalmukat visszanyerhetnék, nem-e állítanák azt ismét vissza egész teljességében?! Akkora a hajlam még most is azoknál egyrészt a despotismusra, másrészt a szeretetlenség és műveletlenség embertársaikkal szemben .... A rabszolgaságon alapuló társadalom természeténél fogva könyörületlen, mert ott az emberek embertársaik ellenében minden gonosz elkövetésére jogosítottaknak vélik magukat. Napjainkban sokat foglalkoznak a rabszolgaság kérdésével, kivált pedig annak megszüntetésével Afrikában. A mi ha sikerül, a kath. egyház újra egy hervadhatatlan virágot szó érdemeinek halhatatlan koszorújába. Afrikában minden képzelhető vallásos nézet fellelhető. Társadalmi viszonyai nagyban hasonlítanak a római Európáéhoz, mely gyarmatokra s tartományokra oszlott. A rómaiak ujjongó diadallal vonultak be a nagy részben ismeretlen népek közé, melyekre a római kulturát akarták erőszakolni, s a hódolókra dicsőség, az ellentállókra rabszolgaság várt. De az emberi szellem soha nem *) Források : 1) Becker, Gallus oder Römische Scenen aus der Zeit Augusts ; 2) Wilhelm Adolf Becker, Handbuch der Römischen Alterthûmer; 3) H. Buschmann, Bilder aus dem alten Rom ; 4) Cantu Caesár, Világtörténelem, ókor ; 5) Forbiger, Hellas und Rom ; 6) G. Lechler, Sklaverei und Christenthum L rész ; 7) I. Marquardt, Das Privatleben der Römer ; 8) Pauly, RealEncyclopaedie. 1*