Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1888
4 dolkoJás módjának minden egyes írártyával tüzetesen megismertessük növendékeinket. Ily körülmények között, azt hiszem, hogy az iskolai értesítők lapjain közölni szokott értekezések tárgyául nem igen választhatnánk alkalmasabbat az olyannál, a melynek egy kissé bővebb fejtegetése mintegy pótlásául szolgálhat az iskolai előadás hiányosságának. Ilyen fölfogásból indultam ki, midőn iskolai értesítőnk lapjait a görög irodalommal már foglalkozott, vagy nemsokára azzal foglalkozni kezdő ifjúságnak szánva megkísérlem az alábbiakban a homerosi kornak a homerosi eposokban nyilvánuló kosmographiai nézeteit rövid, rendszeres előadásban csoportosítva, a rendes iskolai tárgyalásnál egy kissé bővebben kifejteni. Hogy a homerosi reáliák köréből választottam tárgyamat, ennek okát felesleges fejtegetnem. Hiszen Homeros eposai képezik a görög-irodalmi tanítás központját; másrészt pedig kétségtelen tény, hogy épen a homerosi eposok ismertetésénél az úgynevezett reáliák ismerete a szép irodalmi czél elérésére is nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges is, mert azok helyes vagy helytelen fölfogásától függ sok esetben magoknak az eposoknak is meg — vagy meg nem értése. A homerosi kosmographiát választottam pedig különösen azért, mert épen ezen a téren tűnik föl a homerosi kor fölfogása a legeredetibbnek és gondolkozása a legnaivabbnak: de természetesen itt van egyszersmind a legnagyobb eltérés a mi tudományosan képzett gondolkozásunk és a homerosi kor egyszerű, a külső szemléleten alapuló benyomásai és gondolkozás módja között. Az összes homerosi reáliakat nem ölelhetvén föl egy szúk értekezés keretébe, legczélszerubbnek tartottam azok közül olyant választani ki, a mely egyike a legjellemzőbbeknek az egész kor gondolkozás-módjára és nálunk — tudtommal — rendszeres fejtegetés tárgyát még nem képezte. Az egész anyagot négy fejezetre osztottam. Szólok ugyanis : 1) az égről és az égi testekről; 2) a légköri tüneményekről; 3) a földről es alakulatairól és végre 4) a holtak tartózkodási helyéről. (Hades. Tartaros. 1) 1) Minthogy értekezésemben különösen a tanuló ifjúságot tartom szem előtt, a tárgyalás folyamában általában mellőztem a direct hivatkozást azon segéd-művekre, melyeket az értekezésben tóbbé-kevésbbé fölhasználtam. Helyén valónak tartom azonban azokat itt megemlíteni. A főbbek : Buchholz — Die Homerischen Realien. — Völcker : Über Homerische Geographie und Weltkunde. — Pauly : Realencyclopaedie der class. Alterthumswissenschaft. — Fleckeisen — Masius : Neue Jahrbücher für Philologie und Paedagogik — számos ide vágó közleményei. — Ameis — Hentze : Anhang zu Homers Ilias und Odyssee. — E munkák egyik másikára csak oly adatoknál hivatkozom külön is — a szakféi fiakra való tekintettel — a hol a közölt vélemény a nálunk általánosan elterjedt fölfogással ellenkezik. — Az eposokat ugyancsak Ameis Hentze kiadása szerint idézem és pedig a római számokkal jelzett énekek az Ilias, az arabs számmal jelöltek pedig az Odysseia illető énekeit jelentik.
