Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883
7 Árpád és utódainak ivadékai a trónbitorlók felléptéig. A népek és családok eredetét rendesen mély homály fedi. Ha századról századra visszafelé megyünk s kutatjuk a leszármazás menetét, azt tapasztaljuk, hogy minél inkább távozunk a jelentől, annál gyérebbek a megbizható adatok, s a legjobb törekvés mellett is annál több homályos pont marad megvilágositás nélkül. így tapasztaljuk ezt az Árpádokra vonatkozólag is. A nyelvtudomány segélyével őseink eredetét, rokonságát még azon korban is kutathatjuk, a melyből írott emlékek nem maradtak reánk ; az egyes családok történetét azonban — irott emlékek hiányában, — homály borítja, s hacsak a mondák bizonytalan utmutatását nem akarjuk követni, meg kell állapodnunk, s fel kell hagynunk a további kutatással. Az Árpádcsalád tagjainak leirásánál mellőzöm a krónikáknak Árpád őseire vonatkozó meseszerű adatait; elhallgatom a Turóczy 1) által Attilától származtatott ősök neveit, Ögyek, Előd és Álmos kivételével; nem hozom fel a Névtelen jegyző 2) meséjét Álmosnak Ögyek és Emesétől való születésére vonatkozólag: hanem csak a fővezér-választás tényét emlitem fel, mely tény e család nagyságának alapját vetette meg, s a melyről külföldi s hazai források egyaránt szólnak. Constantinus Porphyrogenitusnál 3) azt olvassuk e tekintetben, hogy Etelközben a magyarok a kazár chagán javaslatára maguknak fővezért választottak Árpád, Álmos fia személyében. A kelet-római császár által emiitett fővezér-választásról tud a hagyomány is 4), azonban e szerint a megválasztott egyén nem Árpád, hanem atyja Álmos. Az első vezér nevére nézve azonban az egykorú Constantinus Porphrogenitussal szemben nem fogadható el a több századdal később szerkesztett krónikák tanúságtétele, hanem csak a választás tényére vonatkozólag. Ezek alapján, ha a vérszerződést a mesék országába tartozónak mondjuk is, el kell ismernünk, hogy Árpád 890 körül már a fővezéri hatalom gyakorlatában vala. Árpádnak nejére vonatkozólag nem találunk adatot a kútfőkben; gyermekeiről azonban megemlékezik Constantinus Porphyrogenitus 5), midőn azt mondja: „Tudni kell, hogy Árpádnak, Turkia nagy fejedelmének négy fia volt, az első Tarkos, a második Jeleh, a harmadik Jutos, a negyedik Zsolt." Egy más helyen 6) meg azt mondja, hogy a magyarok vezére a bolgár háborúban Liuntin, Árpád fia. Azt azonban, hogy me') Turóczy H. r. I. fej. 130 1. •) Anonymi Hist. 3 fej. 7 1. 3) De administrando imperio, 38 fej., a bonni kiadásban 168 1. *J Anonymi Hist. 5 fej 8 1. •) De administrando imperio, 40 fej. 174 1. «) U. o.
