Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1883
8 lyiket jelöli az emiitett császár e névvel a három öregebb testvér közöl nem tudjuk; lehetséges, de nem valószínű, hogy e név alatt Árpád egy másik fia lappang. A három öregebbik fiú valószinüleg még a hazába költözés előtt elhalt, úgy hogy Árpádnak 907-ben történt halálakor csak a legfiatalabbik, a Magyarországban született Zsolt, volt még csak életben s ez örökölte a fővezéri méltóságot. neje°"és Zsolt nejére vonatkozólag a Névtelen jegyző krónikája') azt mondja / hogy Ménmarót Bihar eleste után követeket küldött Árpádhoz s kérte, hagyja őt meg birtokában élte fogytáig, s mivel más örököse nincs, mint egy kis leánya, a ki egykorú Árpád fiával, Zsolttal: vegye nőül Zsolt e leányt s halála után örökölje az ifjú pár e birtokot. Tetszett ezen ajánlat s Árpád nagy fénynyel ünnepelte meg fiának menyegzőjét. Ezen előadás a mellett, hogy hiányos, a mennyiben Ménmarót leányának nevét nem említi, gyanús is, mert szerinte 2) kozárok laktak Ménmarót országában, maga pedig bolgár volt; 3) pedig Hunfalvy Pál 4) szerint, ott csak gyér számú slav lakosság volt, s rendes fejedelemségről azon helyen szó sem lehet. E miatt kevés valószínűséggel bir Névtelen jegyző ezen tudósítása, s mivel egyéb adatunk nincs, azért Zsolt nejére vonatkozólag semmi biztosat sem mondhatunk. Zsoltnak a Névtelen jegyző csak egy gyermekéről, Taksonyról 5), tesz említést, a ki szerinte 931-ben született s a ki még atyja éltében — Zsolt u. i. 950-ben fejezte be életét — elnyerte a hagyomány szerint a fővezéri méltóságot. n^e S°és A947-ben trónra lépő Taksony nősülésére vonatkozólag a Név^t™ 6" telén jegyző 6) azt mondja, hogy Zsolt a kunok földéről szerzett fiának nőt. Ezen adat nyomán azt nem tudjuk ugyan meghatározni, hogy micsoda családból származott Taksony neje, de a nemzetet, a melyhez tartozott, igen. A kunok földén, azaz Moldvában és Bessarabiában Taksony idejében besenyők tanyáztak, az emiitett nőnek tehát besenyőnek kellett lenni. Taksony gyermekei Turóczy 7) s a budai krónika 8) szerint Géza és Mihály voltak. Az előbbinek neve valószinüleg Gyejcsnek 9) hangzott az őshon egyik folyója szerint; Mihály pedig e nevet csak megkeresztelkedése alkalmával kapta, eredeti magyar nevét nem ismerjük. Születéseik évszámai ismeretlenek; 952 körül azonban még úgy látszik nem voltak életben, mert az Árpád-ház tagjait akkor leíró byzanczi császár nem emliti őket. U. i. Constantinus Porphyrogenitusnál 1 0) ezt olvassuk: „Tudni kell, hogy Árpád első fia Tarkas nemzette Tevelt, második fia Anonymi Hist., 51 fej. 53 1. 2) Névtelen jegyző krón. 11 fej. 16 1. ») Névtelen jegyző krón. 51 fej 53 1. 4) Magyarország Ethnographiája 220 1. 5) Névtelen jegyző krón. 55 fej. 57 1. e) Névtelen jegyző 57 fej. 59 1. ') Turóczy II. r. 27 fej. 149 1. s) Budai krónika 61 1. 9) Szabó K. „Magyar Vezérek Kora 339, 34.0 1. ") De administrando imperio 40 fej. 174 1. idézve Szabó K. „Magyar Vezérek Kora 228 1.
