Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

24 Látjuk tehát, mily szépen csoportosúlnak a cselekvény szerves egysége körül annak egyéb kellékei, illetőleg mint érvényesülnek a költő művészi szerkesztő tehetsége által az eposz kellékei e ritka jelességü műnek keretében. Azonban nem merítenők ki az egységet, ha elmulasztanék annak kijegyzését, mily összefüggésben vannak a mellékesemények a föeseménynyel, mily szerepet játszanak a főhősök körül a másodrangú jellemek. Arany a mellékeseményeket sohasem vezeti föl egyedül magukért, hanem mindig viszonyba hozza a főeseménynyel; ezt akár hányszor észrevehettük az elbeszélés folyamában, a szerkezet indokainak, belső összefüggésének tanulmányozásában. Nála a keleti császár követsége, az asszonyok viszonya, Krimhilda tervei mind szorosan egybefüggnek a főeseménynyel. És valamint az alárendelt események, úgy az alantabb álló hősök is mind benső összeköttetésben vannak a fő jellemekkel, céljaikat ezekével hozzák viszonyba. A fo és mellékesemények szoros egységéhez csatlakozik az idő egysége. Itt a történet tavaszszal kezdődik és az ősz derekán végződik ; a történet tartama tehát egy év felére terjed ki; közbül az időt a hadak próbája s ezek előkészülete, a vadászatok s az ezeket vidámító lakomák, majd ismét a hadak szervezése, követek fogadása, a budapártiak pártoskodása, más részről Etele háborúja töltik be. Látnivaló, hogy az események sürüen, sőt nyomon követik egymást s a milyen drámai szigorral indokolvák és a milyen összefüggök, ép olyan eposzilag hullámzatosak és terjedelmesek. Az események színhelye sem változik oly nyugtalanúl jelen költeményben mint pl. Vörösmarty Zalánjában; sőt itt a helyegység oly szigorúan van megtartva, akár egy drámában. De mi is vezette volna tévedőbe a költőt a hely egysége tekintetében, ha nem a fényes, de sokszor fölösleges, vagy csak kevésbbé összefüggő mellékesemények P Aranyt pedig a mellékesemények sohasem csábítják el; ő, ki azokat mindig alárendeli a főnek, ezzel kettőt vív ki: a cselekvény és a színhely drámaszerü egységét. Egészen a 5. énekig minden egy helyen, Buda szállásán történik; onnan a főhősökkel és mondhatni az egész hún nemzettel a Mátra alá térünk s itt maradunk egész 10. énekig; ebben az énekben Szömörével, Buda követével Etellakra megyünk, hogy Etelét otthon is megismerjük és hadbamenni lássuk. Ali. ének Budaszállásról Buda új városába visz, innen látjuk Kanyarót Etellakra menni, s mi természetesebb, hogy Etellakról e gaztett után Ételhez vigyen gondolatunk s igy vele együtt jöjjünk a megszálló hadakkal együtt Buda új városához. Látnivaló, hogy a cselekvény összefüggése önkényt hozza magával a színhely egységét, vagy -nagyon könnyen fölfogható, mert összefüggő egymásutánját.