Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1875

25 XU. Ha már e mü, mint egész, teljesen megfelel a szerkezet törvényeinek, s a tárgy minden kelléke ily határozottan kijegyezhető benne, kérdés: hogy az egyes énekek beosztása, a mese részletes elrendelése megfelel-e a cselekvény fejlődésének, haladásának? Ugyanis megkívántatik egyrészről, hogy a szorosabban összetartozó ­kat egy-egy énekbe tömörítsük, másrészről, hogy az egyes énekek ismét a cselekvény oly pontjával végződjenek, hol az bizonyos részletes kifejlet­hez érkezik; a fejlődés ily fontosabb mozzanata igen helyes zárópontul szolgál az egyes énekekben ; a cselekvény ily kidomborultabb pontjáról tekintve szét egyrészről a multakat vehetjük ki tisztábban, másrészről a jövőbe is sejtőleg belétekinthetünk. Nézzük át röviden az egyes énekeket. Az I. ének három részre osztható: az első a bevezető leirás, a má­sodik a gyűlés, a harmadik az áldozat s a követő áldomásozó lakoma elbeszélése és leírása. Legterjedelmesebb e két utóbbi rész, és helyesen; a lakoma, röviden említve, jól fejezi be az egész éneket. A II. ének a lakomát követte nappal kezdődik; ez először Buda lelkiállapotát adja elé ; másodszor a hozzá érkező gót áskálódó beszédét, harmadszor annak kiegészítését a Budát illető oktatással ez után való vi­selkedésére nézve; végre röviden érinti a góttávoztát és a magára maradt Buda tűnődését, hányódását. Itt ismét a két beszéd foglal el legtöbb ter­jedelmet és ismét helyesen; mert ezekben rejlik és nyilatkozik a dolgok mozgató ereje. A III. énekben négy részt lehet megkülönböztetni; az első a levélíró Etelét festi terveinek rövid érintésével; a második rész, a legterjedelme­sebb, a gót áskálódását, a harmadik Etele kitörését, illetőleg a gót rendre­utasittatását foglalja magában, s ez a két rész. mint a focselekvény tartal­mazója a legnagyobb. A negyedik rész a megkezdett levél bevégzését s a gót egyrészről szégyenteljes, másrészről a sikerre nézve mégis megelégedett állapotát és távozását adja elő röviden. Jól tagolt és jelentősen befejezett ének. A IV. ének először a hadak egybehivását, azok készülését és egy­begyülését adja elé; a második részben Buda tűnődését és a góttal való tanakodását, nemkülönben ennek izgató szándékkal adott fólvilágosítását látjuk rajzolva. A harmadik rész a hadak próbáját és a Buda által tartott, illetőleg a vele megtartatott, hadiszemlét festi. A negyedik, az egy koszo­rúból álló rész a lakomát és a vadászatra indulást érinti; tehát ez is befe* jezett ének s itt a hadak próbája, a focselekvény adatik ele legrészleteseb­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom