Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1872

A FÖLDFEJLÖDÉS JÉGKORSZAKÁNAK FŐOKÁBÓL A tenger szine fölött magasan fekvő és hegyormoktól környezett völgyekben télen át a hófuvatagok s a hegytetőkről alázuhanó hógörgetegek a havat nagyon megszaporítják. A nyáron át e hó csak részben olv'adván meg, a víz a fönmaradott hó likacsaiba tolul; e tömeg a tél beálltával ismét megfagy, s e tüneményeknek többszöri váltakozása után, elvégre egész terjedelmében apróbb és nagyobb jégszemek halmazává válik és jegn ej égnek (Gletschereis) mondatik. A jegnejég, részint önmaga súlyánál fogva, részint a téli időben hegyéje szaporodó hótól nyomatván, a hegylejtőkön alászáll, jegnéket alkotandó. E haladó mozgásban a jegnék is részesülvén, a hóvonal alá is mélyen merülhetnek, s véghatárukat ott érik el, hol a Nap heve, a nyári időszak tartama alatt , annyi jeget olvaszt, amennyit az előre nyomuló jegne ugyanazon időben oda szállít. A jegnék haladó mozgásánál fogva a következő, két tünemény áll elő : l) az előre nyomuló jegneláb az útjába eső kődarabokat maga előtt odább tologatja ; melyek, útközben mindinkább szaporodván, a jegnelábat sánc alakjában környezik; s ilyetén kőhalmaz jegnesáncnak (Moráne) neveztetik. 2) Az odább haladó jegnék medreinek fenekéu é3 oldalain, a jégtömegeknek nagy súlyánál fogva, tetemes súrlódás áll elő, melynek következtében a meder kősziklái kicsiszoltatnak vagy megkarcoltatnak: s a sziklák, ily karcolataik és csiszolataik utján, évezredek múlva is tanúsíthatják, hogy valaha a jegnékkel érintkezésben valának. A jegnesáncok sok helyen a földrajzi szélesség oly fokánál is találtatnak, hol jegnék már nem léteznek, s a jelenlegi égalji viszonyok között nem is létezhetnek; s a Föld világrészeinek jelentékenyebb magaslatai majdnem legtöbbnyire a most emiitett karcolatok- és csiszolatokat tüntetik elő: ahonnan azt keli következtetni, hogy a jegnék valaha, jelenlegi határaikon túl meszsze terjeszkedvén, a fóldfölület nagy részét ellepve tárták; s a földíejlődés ezen időtartama a földtanban jégkorszaknak (Eisperiode) neveztetik.